Egyre kevesebb áramot termelnek a magyar erőművek

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A felhasználás csökkenése, a relatív árambőség a nemzetközi piacokon, a szén versenyhelyzetének javulása és ebből adódó árcsökkenés, illetve az ehhez képest magas gázár egyre nehezebb helyzetbe hozza a magyarországi erőműveket is. A rendszeriránytó Mavir Zrt. adatai szerint az év eleje és június közepe között 11 százalékkal, 10093,8 megawattról 9080,12 megawattra esett a magyar villamosenergia-rendszer teljes beépített kapacitása. A csökkenésben a legnagyobb részt − a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) működési engedélyekre vonatkozó, határozattal jóváhagyott adatai szerint is − a százhalombattai Dunamenti Erőmű Zrt. január elsejétől leálló F (9-12-es) blokkok 860, a Pécsi Erőmű V. blokkjának 60, illetve a Bánhidai Erőmű 100 megawatt kapacitása jelenti. A fennmaradó részt a kisebb erőművek teljesítményének változása adja − közölte a Mavir a Napi Gazdasággal. (Az E.On például nemrégiben debreceni és nyíregyházi, összesen mintegy 140 megawatt kapacitású kombinált ciklusú erőművei üzemeltetésének szüneteltetésére vonatkozó kérelmet adott be a MEKH-hez.)

Hasonló képet mutatnak a csak az 50 megawatt feletti erőműveket tartalmazó MEKH-adatok is, idén áprilisra egy év alatt 8126 megawattról 7178 megawattra csökkent a beépített teljesítőképesség, a ténylegesen igénybe vehető teljesítőképesség a 2012. januári 6719 megawattról közel negyedével, 4980 megawattra esett. E − nagyobb − egységek az energiahivatal összesítése szerint 2011 januárjában 2740 gigawattóra áramot termeltek, idén áprilisban azonban ennél 32 százalékkal kevesebbet, 1880 gigawattórát. A kisebb termelőket is tartalmazó Mavir-számok idén márciusban 2800, áprilisban és májusban 2230 gigawattóra tény áramtermelést mutatnak, az egy évvel korábbi azonos időszaki 3300, illetve 2700 gigawattóránál ez 15, illetve 18 százalékkal alacsonyabb. A teljes rendszer forgalma év/év alapon csupán néhány százalékkal volt alacsonyabb a vizsgált hónapokban, az áramimport részaránya április−májusban pedig már meghaladta a 33 százalékot.

A magyarországi áramtermelés csökkenése több tényezőre vezethető vissza − mondta lapunknak Drucker György, az Energiainfo.hu szakportál vezető elemzője. A nemzetközi árampiacokon jelenleg a keresleti oldalnak kedvez a kialakult helyzet, az olajárhoz kötött és így magas gázárak kialakulásával párhuzamosan nőtt a szén relatív versenyelőnye (az egyesült államokbeli palagáz-kitermelés miatt az onnan Európába exportált szén mennyisége történelmi magaslatokba emelkedett), a szénalapú áramtermelés pedig a gáznál alacsonyabb termékárakat tesz lehetővé. Mindeközben összeomlott az európai széndioxidkvóta-kereskedelmi rendszer, a korábbi prognózisok azzal számoltak, hogy 25-30 eurós tonnánkénti ár megfelelően korlátozza majd a szenes erőműveket, jelenleg azonban 3-4 eurón alakulnak az árfolyamok. A gázalapú áramtermelés nyereségessége történelmi mélységbe, gyakorlatilag vaskos mínuszba került − tette hozzá Drucker.