Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nemrég nagy sajtóvisszhangot kapott a hír, hogy a légkör széndioxid-koncentrációja elérte a 400 ppm (részecske/millió) szintet. Nem járunk már messze attól a \"bűvös\" 450 ppm-es határtól, amely körülbelül 2 Celsius-fokos globális hőmérséklet-növekedésnek felelne meg hosszabb távon... A hőmérsékleti adatokban nagy az ingadozás, de azért az emelkedő trend egyértelműen kimutatható. Mégis, sokan továbbra is megkérdőjelezik a klímaváltozás létét és tudományos megalapozottságát.
A modern társadalomban a legtöbb kérdés eldöntéséhez mérlegelni kell, hogy ki/mi a hiteles forrás. Nem tudjuk teljes bizonyossággal, első kézből, hogy járt-e ember a holdon vagy hogy nem körülbelül 4 ezer éve teremtették-e a világot. De vannak robusztus hipotéziseink erről. És amíg nem találunk meggyőző ellenérveket, addig érdemes ezeket a hipotéziseket elfogadni. Ugyanígy vagyunk a klímaváltozással is.
Persze egy ilyen elméleti okfejtés nem győzi meg az elszánt klímaszkeptikusokat. Mégis, egy kis, 5 százalék vagy akár csak 1 százalék esélyt azért csak adnunk kellene annak, hogy a klímaváltozás valós probléma. Sok más eseménynél ekkora valószínűség már rég kiverte volna a biztosítékot. Képzeljük el ezeket a szalagcímeket: \"Óriás aszteroida 5 százalék eséllyel eltalálja a Földet\", vagy \"az Ön repülőgépe csak 1 százalék eséllyel zuhan le; kellemes utazást\".
A klímaváltozás esetében a veszély hosszabb távon jelentkezik, sokszor ellentmondásos jelenségek formájában, és megvan a kontrollálhatóság látszata is − vagyis hogy még nem túl késő tennünk \"valamit\". Ezzel viszont az a baj, hogy az energia-infrastruktúra és a globális klíma lassan változnak, nagyfokú tehetetlenséggel. A széndioxid-kibocsátást ugyan csökkenthetjük, de már úgy is adott egy felhalmozott széndioxid-koncentráció, amely csak fokozatosan fejti ki a teljes hatását. Akkor lehet nullára csökkenteni a széndioxid-kibocsátást, ha egy piacképes széndioxid-mentes technológiában áttörést érünk el, és az széles körben elterjed. Vagyis bezárjuk az összes szenes és gázos erőművet, átállítjuk a fűtési rendszereket és az autókat valami másra − ez azonban elég időigényes folyamat... Tehát még a technológiai áttörés sem garantálja azt, hogy sikerül elkerülni a további klímaváltozást.
Ha valakit nem győzne meg, hogy a világ összes fejlett országának tudományos akadémiája elfogadja a létezését, a lentiekben vázlatosan leírjuk a klímaváltozással kapcsolatos főbb érveket:
− A széndioxid felmelegedést okoz (üvegházhatás). Egyszerű fizikai hatásmechanizmus: a bolygó légköre a napfény jó részének áttetsző, de a saját felszínéről visszasugárzott hőhullámoknak már sokkal kevésbé. Ezért a felszíni hő csak lassabban és nehezebben tud távozni. A széndioxid-koncentráció növekedése fokozza ezt az \"átlátszatlanságot\", ezzel pedig tovább emelkedik a hőmérséklet.
− Az emberek felelősek a széndioxid-koncentráció növekedéséért. Ez adódik a szénizotópok vizsgálatából, illetve az oxigénkoncentráció csökkenéséből. Az egyéb tényezők, mint a vulkánok hatása vagy a növényzet elnyelésének negatív a nettó következménye, tehát a széndioxid csak körülbelül fele olyan ütemben nő, mint az emberi kibocsátásból adódna.
− A klíma tényleg melegszik. Helyi példánál maradva: ahogy a KSH fenntartható fejlődés kiadványa is kiemeli, Budapesten 1 Celsius-fokkal nőtt az éves középhőmérséklet az utóbbi 100 évben, és gyakoribbak lettek a hőhullámok is. Ez valamivel nagyobb is, mint a világszintű átlagos emelkedés.
− A melegedés a széndioxid-koncentráció növekedése miatt történik. Magának a széndioxidnak a melegedésre gyakorolt hatása jól mérhető és előrejelezhető. A széndioxid megduplázódása (a többi hatás nélkül) mintegy 1 Celsius-fokkal növeli a hőmérsékletet. A környezeti visszacsatolások nyomán viszont a végső hatás körülbelül 2−4,5 Celsius-foknak felel meg − a pontos értéket illetően már nagyobb a bizonytalanság.
− A nagymértékű klímaváltozás káros lenne az emberiségnek. A kutatások jó része a várható változásokra koncentrál, és nem arra, hogyan fog tudni ezekre reagálni az emberiség. A jelenlegi technológiai szintnél valószínűleg a mezőgazdasági termelés teljes összeomlásához vezetne egy gyors, nagymértékű (5 Celsius-fok körüli) klímaváltozás. Komolyan sérülne a biodiverzitás, és a szegény országok nem tudnák olyan jól kivédeni a hatásokat, mint a gazdagabbak.
A szkeptikus hozzáállás jó, de az eddigieknél meggyőzőbb érvek felbukkanásáig a klímaváltozás hipotézisét érdemes elfogadni, legalábbis valamilyen kis valószínűséggel... A pontos paraméterekről persze lehet vitatkozni, de magát a jelenséget teljesen tagadni azért elég nehéz.
(A cikk szerzőinek további posztjai a Guruló Hordó blogon [gurulohordo.blog.hu] olvashatók.)
Zsoldos István−Vargha Péter Simon−Szőke Diána
