Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
− Hogyan alakult 2012-ben a megye, illetve a város gazdasága és mi a helyzet idén: stagnál, visszaesett vagy erősödött kicsit?
− A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete idén tavasszal is végzett konjunktúrafelmérést a magyar vállalkozások körében. A megkérdezett 3500 cég visszajelzései alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy az üzleti bizalom terén 2013-ban fordulóponthoz értünk: a tavalyi negatív tendencia megállt, és valamelyest optimistábbá váltak a vállalkozások, ami egy kedvezőbb üzleti környezetet vetít előre. A részletes elemzés azonban rámutat: mindennek ellenére az év hátralévő időszakában a beruházási kedv visszaesésére számíthatunk, s az is kiderült: a kis- és középvállalkozások jelentősebb munkaerő-bővítést nem tudnak végrehajtani. Bács-Kiskun megyében hasonló a helyzet, mint országosan, ez alól csupán a kecskeméti térség a kivétel, ahol a feldolgozóipar fejlődése meghaladja az országos átlagot. Ennek pozitív hatása továbbgyűrűzik például a szolgáltató szektorba is.
− Mennyire vállalkozásbarát az itteni környezet, vagyis sikerült, sikerül-e újabb vállalkozásokat \"becsábítani\" a térségbe, illetve Kecskemétre? Ha igen kiket, hová és mivel lehet őket itt tartani?
− Kecskemét a kiegyensúlyozott és versenyképes városi gazdaság kialakulásának elősegítését tűzte ki céljául. Ennek érdekében a városvezetés az elkövetkezendő időszakban olyan alapelveket kíván követni, mint például a környezettudatos, környezetbarát és energiahatékony szemlélet erősítése és előtérbe helyezése. A város adópolitikája − többek között a kamara kezdeményezésére − tekintettel van arra, hogy a helyi adók átláthatók, kiszámíthatók és vonzóak legyenek, illetve ne veszélyeztessék a vállalkozások működését. Kecskemét volt az első város, ahol a képviselő-testület arról döntött 2008-ban, hogy 4 százalékponttal csökkenti a helyi iparűzési adót.
A város az elkövetkezendő egyéves időszakban is folytatja az említett, kedvező feltételek megteremtését. Ehhez nem csupán az olyan hagyományos gazdaságfejlesztési eszközöket kívánja biztosítani, mint a vállalkozóbarát adópolitika, az ipari területek biztosítása, a helyi közszolgáltatások vállalkozói igények szerinti alakítása stb., hanem más, a gazdaság eredményes működését elősegítő háttérfeltételek fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet: ez utóbbiak közé tartozik például a klaszterszervezetek támogatása vagy a helyi termelők segítése.
− Milyen lépéseket tud tenni és konkrétan mit tesz a kamara a környék gazdaságának élénkítése érdekében?
− A kiszámítható gazdasági környezet működéséhez megfelelő jogszabályi háttérre van szükség. Kamaránk a cégeket érintő jogszabály-alkotási folyamatban szakmai észrevételeket, véleményeket fogalmaz meg. Kezdettől javasoltuk többek között, hogy csökkenjenek a munkát terhelő járulékok és a vállalkozásokat terhelő adminisztráció; az építőiparban oldódjon meg a lánctartozások kérdése, és a tisztességtelen piaci gyakorlatok kiküszöbölésére is szülessen megoldás végre, ugyancsak kiemelt cél a munkaerő biztosítása. Úttörő munkát végeztünk a város vezetőivel és iskoláival a duális szakképzés feltételeinek megteremtésében. Ezek mellett természetesen a vállalkozások rendszeres tájékoztatása, a szakmai területeket érintő előadások szervezése és a szolgáltatói kamara fenntartása is olyan lépések, melyek a helyi érdekek erősítését segítik.
− A megemelt összegű telephely-fejlesztési támogatásnak ön szerint milyen hatása lehet majd a Dél-Alföldön?
− A fogadtatás szerint ez az a pályázati cél, ami talán a legnépszerűbb térségünkben − ez egyébként logikus is, mert komplex fejlesztést tesz lehetővé −, a technológiafejlesztés mellett tartalmaz infrastruktúra-, informatikafejlesztést is. Szorgalmazzuk, hogy a következő pályázati időszakban még több forrás legyen e célra. A Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség tájékoztatása szerint a régiós telephely-fejlesztési pályázatra beérkezett több mint 200 pályázat közül közel 100 vállalkozás fejlesztési tervét fogadták el, s a rendelkezésre szánt 2,5 milliárd forintnyi támogatás − örvendetes módon − további 3,2 milliárd forinttal egészült ki. Ez a jelentős forrás hozzájárul ahhoz, hogy a régió gazdaságának fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges beruházások megvalósulhassanak. Az infrastruktúra fejlesztésével nemcsak új üzemcsarnokok fognak épülni, illetve a már meglévőket lehet korszerűsíteni, hanem új munkahelyek is létesülhetnek. A megvalósuló projekteknek köszönhetően 3000 munkahely megtartása is biztosítottnak látszik.
− Hogyan alakult a megye − azon belül a város − munkaerő-piaci helyzete tavaly, illetve idén?
− A megyei statisztikai adatok azt mutatják, hogy egy év távlatában a tíz kistérség közül hétben kismértékben nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma, háromban csökkent, azonban az is elmondható, hogy az elmúlt hónapokhoz képest a megye legtöbb városában visszaesett a regisztrált munkanélküliek száma. Legtöbben Jánoshalma, Bácsalmás, valamint Kiskunmajsa körzetében keresnek állást. Az áprilisi felmérés adatai szerint Kecskeméten volt a legalacsonyabb a munkanélküliség mértéke, természetesen ez a Mercedes-beruházás kapacitásnövekedésének, valamint a beszállítói hálózat bővülésének is tulajdonítható.
− Hogyan látja és értékeli ön, hogy a Mercedes mégsem kezdi meg 2013-ra tervezett gyárbővítését?
− A Mercedes gyár indulása óta folyamatosan bővíti tevékenységét, s a termelés bővülése kihat a munkaerő létszámának emelkedésére is. Bízom benne, hogy mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy a már rendelkezésre álló területen további üzemcsarnokok épüljenek, hiszen a Mercedes hosszú távon számol a kecskeméti gyár működésével. Én nem tudok arról, hogy 2013-ra konkrét bővítést tervezett volna a Daimler. A gyár további bővítése stratégiai kérdés, mely döntést a szükséges információk alapján a megfelelő időben meg fogják hozni. Egy ipari beruházási döntést egyébként általában nagyon sok minden befolyásolhat a közeli és távolabbi gazdasági, környezeti paraméterek összességéből. Abban biztos vagyok, hogy a kecskeméti gyár bővítésével kapcsolatos döntés alapos mérlegelés után születik meg és hosszú távra fog szólni.
