Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A visegrádi országok közül továbbra is a magyar vállalkozások alkalmazzák leginkább a halasztott fizetés módszerét: a 2012-es adatokhoz képest az idei, kismértékű emelkedés után immár a teljes külkereskedelmi és hazai céges értékesítés átlagosan 81, illetve 74 százaléka utólagos fizetéssel bonyolódik. Mindkét átlag jelentősen a régiós (56 százalék belföld és 57 százalék export) és nyugat-európai átlag (48 százalék belföldi és 42 százalék külföldi értékesítés) felett van − mutat rá az Atradius Fizetési Szokások Barométer felmérésében, amely Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia 821 cégének vállalatközi fizetési tapasztalatait gyűjtötte össze.
Az elmúlt egy évben átlagosan 2 százalékkal emelkedett a halasztott fizetéssel történő belföldi értékesítés aránya. A halasztott fizetéssel történő külföldi értékesítés viszonylag stabilan alakult, mindössze 0,5 százalékkal emelkedett 2012 óta. A hitelbe értékesítés fő célja mindkét esetben a hosszú távú kereskedelmi kapcsolat fenntartása, amelynek hatékonyságát − a megkérdezett cégek állítása szerint − a belföldi ügyletek egyértelműen visszaigazolták. \"Szemmel láthatóan a vállalkozások szállítói hitellel váltották ki a rövid távú banki hiteleket, és nagy részük hajlandó jelentős kockázatokat vállalni, hogy fenntartsa működését, és ne veszítse el a meglévő vevőit. Ez a gyakorlat érthető, de ilyen magas kitettség mellett, már akár egy szereplő bedőlésével is könnyedén olyan körbetartozási lánccá alakulhat, amely minden résztvevőt maga alá temet\" − mutat rá az extrém mértékű szállítói hitelezés kockázataira Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója.
A vevőknek biztosított halasztott fizetés átlagos időtartama idén 30,8 nap. A válaszadók által kibocsátott belföldi és külföldi számláik teljes értékének átlagban 25 és 18 százalékát nem fizették ki az esedékességi határidő lejártakor.
A válaszadók több mint egyharmada (35 százalék) számára az egészséges cash-flow fenntartása lesz az idei év legnagyobb kihívása. A termékeik és szolgáltatásaik iránti csökkenő kereslet 28 százalékuk számára lesz fontos megoldandó feladat 2013-ban.
A belföldi és külföldi vevők részéről tapasztalt fizetési késedelmek fő okaként a magyar cégek a megfelelő pénzeszközök hiányát említették. A nagykereskedelmi/kiskereskedelmi/disztribúciós szektort érintik a leginkább a belföldi vevők likviditási korlátai.
