Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Jelentős szigorításokat tartalmaz az a júniusban a Vidékfejlesztési Minisztérium által a parlamentnek benyújtott törvénymódosítási javaslat, amely a hatályos termőföld védelméről szóló jogszabályt írná át.
A jelentősebb változások közé tartozik, hogy a tervezett novemberi hatályba lépést követően a termőföldre vonatkozó hasznosítási és földvédelmi rendelkezéseket kell alkalmazni a belterületen lévő, mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló földekre is. Vagyis a jövőben ezen belterületi földek, illetve a zártkertek esetében is fennáll a hasznosítási kötelezettség vagy a gyommentes állapotban tartás. Ha az ingatlanügyi hatóság például a zártkertek esetében a hasznosítási kötelezettség elmulasztását vagy más célú hasznosítást állapít meg, akkor földvédelmi bírságot szabhat ki. Amennyiben a használó, haszonélvező vagy igénybevevő ezt elmulasztja megfizetni, illetve a hasznosítási kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, az a települési önkormányzat, amely szociális földprogramot, illetve mezőgazdasági közfoglalkoztatást szervez a területén, a zártkerti ingatlant egy évre e célra kijelölheti, és a használatért nem kell fizetnie a tulajdonosnak.
A tervezet emellett megkönnyíti az önkormányzatok számára a zártkerti ingatlanok belterületbe vonását. Szabályozási, területfejlesztési és ingatlan-nyilvántartási célból mindenképp előnyös a javaslat e része, ám nem várhatóak tömeges átsorolások, mert ha belterületbe vonják ezeket a területeket, akkor a tulajdonosok minden bizonnyal kérik majd a területek közművesítését, erre azonban aligha lesz mindenütt forrás − mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke.
Az már komolyabban befolyásolhatja majd az önkormányzatok településfejlesztési terveit, hogy a hátrányos helyzetű településeken a beruházási céllal igénybe vett, legfeljebb 10 hektárnyi termőföld után a jövőben már földvédelmi járulékot kell fizetni. Az iparipark-fejlesztőknek legfeljebb de minimis támogatás adható a jövőben. A termőföldek védelme érdekében az ingatlanügyi hatóságnak vétójoga lesz a beruházás, illetve beépítés engedélyezésében − a cél, hogy ne a legjobb minőségű és termőképességű területekre tervezzenek végleges más célú hasznosításként beruházást.
A javaslat jelentősen megemeli a földvédelmi járulék, illetve a földvédelmi bírság összegét és emelkedik az időleges más célú hasznosítás idejére megfizetendő földvédelmi járulék összege is. Megszűnik a korábban művelési áganként meghatározott járulékszámítás. Új elemként jelenik meg a földminősítés díja. Az ingatlanügyi hatóság helyszíni szemlével járó eljárásainak költségei adók módjára is behajthatóak lesznek.
