Nem múlhat el törvénykezési félév, hogy a parlament legalább egyszer ne módosítsa a közbeszerzési törvényt, így történt ez a múlt pénteken is; a megszavazott változtatások júliustól hatályosak. A lépést ismét a szabályok rugalmasabbá tételével indokolták, ami esetenként a nyilvánosság korlátozását is jelenti. Egy zárószavazás előtti módosítással is elfogadtak egy nyilvánosságot és versenyt korlátozó szabályt, pontosabban kikerült az elfogadott változatból az a javaslatban még szereplő szakasz, amely az úgynevezett háromajánlatos eljárások elindítására is nyilvános közzétételt írt volna elő. A nemzeti eljárásrendben a háromajánlatos beszerzéseket 2011-ben tette lehetővé az Orbán-kormány, ezek lebonyolítása során a közpénzt költő ajánlatkérőnek nem kell nyilvánosan közbeszerzési hirdetményt közzétennie, elég legalább három, tetszése szerinti ajánlattevőnek felhívást küldeni − ha az építési beruházás értéke nem haladja meg a 150 millió, a szolgáltatás- és árubeszerzésé a 25-25 millió forintot. A benyújtott javaslatban még az állt, hogy az ilyen eljárás megkezdése előtt 5 nappal az ajánlatkérőnek tájékoztatót kell közölnie a közbeszerzésről honlapján (ha nincs, a Közbeszerzési Hatóság honlapján), s lehetőséget adni azoknak is az ajánlattételre, akiket közvetlenül nem kért fel ajánlattételre, de a közzététel nyomán értesültek a beszerzésről és jelezték részvételi szándékukat.
A zárószavazás előtti módosítás, illetve korábbi módosítások tovább növelték a közbeszerzés alóli mentesség körét, így nem kell ezentúl közbeszerzést lebonyolítani nemzeti eljárásrendben a postai szolgáltató beszerzéseire, a hitel és pénzkölcsön, valamint a pénzforgalmi szolgáltatás (fizetési számlavezetés, pénzforgalmi szolgáltatások) beszerzésére, továbbá a kulturális javak (műkincsek, leletek, álló- és mozgóképek) körébe tartozó tárgyak vételére és a rájuk vonatkozó egyéb jogok megszerzésére. (A jogszabályváltozásról bővebben lapunk 2013. május 16-ai számában olvashatnak.)
