Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Mintegy félmillió hektár magánkézben lévő termőföld haszonbérlője változhat a szerződések kifutása után a következő évtizedekben. A pénteken elfogadott földforgalmi törvény teljesen megváltoztatja nemcsak a tulajdoni, illetve bérleti viszonyokat, de a magyar mezőgazdaság szerkezetét és versenyképességét is. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet számításai szerint ennek oka a jogszabály által engedélyezett 1200, illetve az állattartás vagy vetőmagtermesztés esetére engedélyezett 1800 hektár − tulajdoni, haszonélvezeti és bérleti − birtokmaximum és az engedélyeztetési eljárás, valamint az újraírt elő-haszonbérleti rangsor. A kormány emellett mintegy 200 ezer hektárt pályáztat újra idén − a szereplők ezért már a törvény társadalmi vitája után megkezdték szerződéseik meghosszabbítását, átlagosan 5−10 évre, esetenként 30−50 százalékos bérletidíj-emelést is vállalva. Az üzemszabályozási és az integrációs törvény tartalmának ismerete nélkül nehéz megítélni, milyen hatással járhat a jogszabály, mivel előbbiek felülírhatják a rendelkezéseket − mondta a Napi Gazdaságnak Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségének elnöke. Raskó György agrárközgazdász szerint ugyanakkor az Európai Bizottság legalább hat helyen találta az uniós szabályokkal ütközőnek a törvényt, ezért várhatóan változtatásokat kér.
A jogszabály szerint egy-egy család birtokában csak a település határában lévő földek meghatározott százaléka lehet, illetve megjelenik a családi gazdaságokra vonatkozó országos birtokmaximum is, a közeli hozzátartozó tágan értelmezett fogalma miatt azonban előfordulhat, hogy egy-egy család tagjai túllépik azt. A takarmánytermő területeiket elvesztő, jelenleg állattartással is foglalkozó vállalkozások részéről racionális döntés lehet a haszonbérleti szerződések kifutásával az állattartás leépítése.
Szakértők szerint érdekes momentum az elektronikus földárverés tiltása, de kevéssé életszerű az is, hogy az árverés napjára a település 20 kilométeres körzetéből a jogosult földművesek a szükséges hatósági igazolást, közjegyző által hitelesített nyilatkozattételt beszerezzék. Nem határozták meg, hogy mi alapján választ a mezőgazdasági igazgatási szerv az azonos ajánlatot tevő, azonos ranghelyen álló vevők között, illetve aggályos, hogy egy sikertelen árverést követően automatikusan az állam tulajdonába kerül a termőföld. A jogszabály azt sem részletezi, hogy mi történik akkor, ha adásvételnél a kiszemelt vevő helyett bejelentkező elővásárlásra jogosultak közül az eladónak egyik sem tetszik és visszalépne − a törvény szerint a szerződés köti az eladót, ha belép az eljárásba egy elővásárlásra jogosult. Nem tudni, hogy ki lehet kényszerhasznosításra kijelölt gazdálkodó.
