Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A fogyasztói bizalmi index adatai alapján úgy látszik, hogy a második félévben tényleges vásárlásokba csaphat át a fogyasztók bizakodása − mondta a Magyar Marketing Szövetség konferenciáján Kozák Ákos, a GfK Hungária Piackutató Intézet ügyvezető igazgatója. A bizalmi deficit tartotta vissza a vásárlásoktól immár hatodik éve a magyar polgárokat. A fogyasztástól való elfordulás folyamatában a háztartások először 2008−2009-ben kevesebbet vásároltak, majd az olcsóbb termékeket kezdték el keresni, s ezt követette, hogy az elmúlt egy-másfél évben a boltokból is kikoptak a vevők, mert kevesebben vásároltak. Kozák szerint éves szinten idén már stagnálhat a fogyasztás, ami jó alap lehet a jövőre nézve.
A GfK ügyvezető igazgatója szerint komoly probléma, hogy a társadalmon belüli jövedelemkülönbségek nőttek az elmúlt években − a középosztály helyben maradt. A kellemetlen hatást felerősíti az elöregedő társadalom is. Az elmúlt években a fogyasztói szerkezet változása önmagában 3,25 százalékkal vetette vissza a hazai fogyasztást. A dráguló élelmiszerárak mellett természetesen a kevesebb elkölthető pénz is negatívan hatott a fogyasztásra, mint ahogy az is negatív hatást gyakorolt a mutatókra, hogy a vásárlók tudatosabbak lettek.
A GfK prognózisa szerint 2020-ra a magyar fogyasztók kiadási szerkezetében visszaszorul az élelmiszerekre költött összeg − a tavalyi 24,5 százalékról 20 százalék alá kerül a fogyasztói kosárban. Jelentősen növekszik majd a ruházati termékekre való költés. Ugyanakkor a lakásfenntartásra is jóval többet fognak költeni a magyar családok, ennek következtében költéseikben az elkövetkező években már nem az élelmiszer lesz a legkomolyabb tétel.
