A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának (MT) mind a hét tagja a 25 bázispontos kamatvágásra szavazott május 28-án, az alapráta 4,50 százalékra csökkentésekor − derül ki a kamatdöntő ülés jegyzőkönyvéből. A tanács szerint a tavalyi recessziót követően a gazdaság növekedése idén indulhat meg újra, de mind a külső, mind a belső kereslet korlátozott bővülést vetít előre. A kibocsátás elmarad potenciális szintjétől, a munkanélküliség pedig meghaladja a strukturális tényezők által meghatározott hosszú távú szintjét. A növekedés tartós élénkülése az év végétől, az exportpiacok keresletének javulásával párhuzamosan várható.
Az infláció áprilisban erőteljesen lassult − részben maginfláción kívüli tételek miatt −, az alapfolyamatok továbbra is a visszafogott belső kereslet erős árleszorító hatását tükrözik. Az energia- és nyersanyagárak, valamint a forint árfolyamának alakulása is támogatja a dezinflációs folyamatot. A tendenciák megerősítették a tanács véleményét, hogy az infláció idén tartósan a 3 százalékos cél alatt alakulhat és az inflációs nyomás középtávon is mérsékelt maradhat.
A globális pénzügyi piacokat az elmúlt hónapban is erős kockázatvállalási hajlandóság jellemezte, így a hazai kockázati mutatók tovább mérséklődtek. A kedvező piaci hangulat és a világgazdaság visszafogott növekedési kilátásainak kettőssége viszont az óvatos monetáris politika fenntartását indokolja − szögezte le a tanács.
A gyenge kereslet nyomán a vállalatok termelési költségeik emelkedését csak korlátozottan tudják árazásukban érvényesíteni, miközben erősebb munkapiaci alkalmazkodást hajtanak végre. Az MT tagjai ezért egyetértenek abban, hogy az inflációs és reálgazdasági kilátások alacsonyabb alapkamattal konzisztensek. Az irányadó kamat további csökkentésére akkor kerülhet sor, ha a középtávú inflációs kilátások összhangban maradnak a 3 százalékos céllal és fennmaradnak a kedvező pénzügyi piaci folyamatok.
