Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kormány elkötelezett az árvízi károk helyreállítása iránt, az utólagos kifizetésekben nem lesz fennakadás − mondta a Napi Gazdaságnak Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke. Gödöllő polgármestere azért tartja ezt fontosnak, mert emlékszik olyan esetre, amikor az országos vis maior keretből mindössze a károk 60 százalékát fedezték. A kormány viszont ezúttal 15 milliárd forinttal túlléphetővé tette a belügyi tárca kárelhárítási előirányzatának keretét, és a központi költségvetésben ott van még a rendkívüli kormányzati intézkedésekre költhető százmilliárdos tartalék közel háromnegyede (a részletekről lásd másik írásunkat). Az önkormányzatokkal utólag számolnak el, miután az érintett települések benyújtották kárigényüket a Belügyminisztériumnak − tette hozzá Gémesi. A kifizetéseket a költségek dokumentálása garantálja. \"Mindennel el kell számolni, az önkéntesek ebédjével, a homokzsákokkal, a földdel és azok utólagos, a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő elhelyezésével. A fajlagos költségek között 1-2 százalékos különbség lehet\" − tette hozzá Gémesi.
Az Esztergomnál is többéves rekordot döntő dunai árvíz azt bizonyította: nemcsak kínos, de kifejezetten káros is, hogy az önkormányzatnak még mindig nincs idei költségvetése − mondta a Napi Gazdaságnak Tétényi Éva polgármester. Esztergom a tavalyi büdzsé időarányos részével gazdálkodik (Napi Gazdaság, 2013. április 19.). Így − vis maior keret híján − tegnap kénytelen volt a Belügyminisztériumnak benyújtania az árvíz utáni kárenyhítési hozzájárulási kérelmét. Az előzetes becslések alapján a védekezésre 45 millió, a helyreállításra 0,8-1 millió forintot költ a város. Ezek azonban még nem pontos adatok, az igénylést ugyanis legkésőbb \"a káresemény bekövetkezte utáni hetedik napon\" kell benyújtani. A jogszabály a káresemény fogalmát nem definiálja pontosan − hívta fel a figyelmet Tétényi. A kárfelmérők 30 nap múlva tartanak \"terepszemlét\", ezután bírálják el, hogy az igényelt összeget átutalják-e. A polgármester szerint a hatékony megoldás leginkább a prevenció lehet: Esztergommal átellenben, a szlovákiai Párkányban a tetőző árvíz estéjén is \"pezsgett a kulturális élet\". A Duna két oldalán szemben levő városok védekezési lehetőségei közti különbséget az is tetézi, hogy az árvízi rendszer kiépítéséről szóló, pár tízmillió forintos kiadással kalkuláló esztergomi tanulmányt épp a tetőzés napján dobta vissza az illetékes hatóság.
