Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kormány nevében Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nyújtotta be péntek délután az új jegybanktörvényről szóló javaslatát a parlamentnek, amely többek közt a PSZÁF gyors, októberi integrálását (megszüntetését) teszi lehetővé (Napi Gazdaság, 2013. június 6.). A törvényjavaslat a jelenlegi jegybanktörvény és a felügyeletről szóló jogszabály összegyúrása, a magyarországi pénzügyi felügyelet szeptember 30-ával jogutód nélkül megszűnik, a korábbi PSZÁF-jogkörök a jegybankhoz kerülnek.
A törvény elfogadásával új irányt vesz majd a Pénzügyi Stabilitási Tanács (PST) jövője, a konzultatív testület jelenleg az NGM, az MNB és a PSZÁF első emberéből áll, a PSZÁF-integrációval azonban tevékenysége átalakul. A PST tagja lesz a jegybankelnök mellett a területért felelős alelnök, illetve az a legalább egy, legfeljebb nyolc külsős személy, akit e feladatra Matolcsy György MNB-elnök felkér. Számos jel utal arra, hogy ez az új tanács lehet a megörökölt fogyasztóvédelmi terület egyik fő irányítója, így többek közt a javaslat egy − koherenciazavarnak tűnő − része is: bár a PSZÁF-tól az MNB-hez kerülő Pénzügyi Békéltető Testületről (PBT) a tervezett jogszabály úgy rendelkezik, hogy azt a jegybank szervezeti rendjében közvetlenül az MNB elnökéhez kell sorolni, addig a PST komoly feladatokat kap a PBT működésének irányításában.
A jogszabály szerint a PST feladata lesz, hogy kialakítsa a PBT szervezeti kereteit, meghatározza stratégiai feladatait, jóváhagyja − különösen a működési rendre vonatkozó − szabályzatait és évente meghatározza az MNB ellenőrzési tevékenységének kiemelt célterületeit. Megfigyelők szerint első ránézésre aggályosnak tűnik, hogy az új, az MNB alá sorolt PBT-nek \"sem kell vállalnia a múltat\". Erre utalhat az a kitétel, amely szerint a jegybanki PBT a PSZÁF által működtetett PBT ajánlásait honlapján közzéteheti − ez ugyanis azt is lehetővé teheti, hogy az új PBT az előd szervezet ajánlásaival ellentétes állásfoglalásokat hozzon.
