Kiszáradt a Wesselényi

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Lényegében halódik a Wesselényi Miklós ár- és belvízvédelmi kártalanítási alap. A Magyar Államkincstár által kezelt kártalanítási szervezet 2003-as megalakulása óta képtelen ellátni a feladatát. Az eredeti célok szerint az alap azokat az ingatlantulajdonosokat védené, akik olyan helyen lévő ingatlannal bírnak, amelyek piaci alapon nem biztosíthatóak. A belvíz ellen piaci alapon nem lehet biztosítást kötni, mint ahogy a vízjárta területeken (így ártereken) épült ingatlanok sem biztosíthatóak. Az alap elgondolása szerint ezen ingatlanok tulajdonosai viszonylag szerény − évi néhány ezer forintos − díj ellenében maximum 15 millió forintos védelemben részesülhetnek, ráadásul a díjakhoz − külön megállapodás szerint − önkormányzati támogatás is kapcsolódhat.

A biztosítottak szervezése a kezdetektől fogva sikertelen volt, ráadásul az érintett települések zöme halmozottan hátrányos helyzetű régiókban van, így a helyhatóságok sem tudtak támogatást nyújtani a díjfizetéshez. A költségvetési törvény adatai szerint az idén a Wesselényi alap mindössze 4,9 millió forintnyi díjbevétellel számol, szemben 2010-zel, amikor még 6,6 millió forint beérkezését várták előzetesen. A folyamatosan csökkenő díjbevételi terv jelzi, hogy kopik az amúgy sem jelentős, néhány száz főre rúgó biztosítotti kör. Hogy komoly a baj, azt mindennél jobban jelzi, hogy a rendelkezésre álló utolsó − 2011-es − zárszámadási törvény szerint mindössze 4,3 millió forint díjbefizetés volt az alapba − annak dacára, hogy 2010-ben az alap épphogy igazolta létjogosultságát azzal, hogy 74,2 millió forint értékű kártalanítást hajtott végre. 2011-ben a kifizetett 4,8 millió forintos kártalanítás is meghaladta az alap díjbevételét.