A magyarországi biztosítók − tartva magukat a nemzetközi gyakorlathoz − ár- és hullámtérbe épült ingatlanokra nem kötnek biztosítást. A gáttal védett területeknél ugyanakkor egy esetleges gátszakadás esetén elemi kárként térítik az ingatlanban és az ott őrzött ingóságokban keletkezett károkat. Általános gyakorlat, hogy ilyenkor a biztosító nem alkalmaz regressziót, azaz − kivételes eseteket leszámítva − nem kutatja, hogy kit terhel a személyes/intézményes felelősség az átszakadt/átszakított gátért, s nem próbálja meg a kifizetett kárösszeget az érintetteken behajtani.
Azon esetekben, amikor az árvízi védekezéssel összefüggő egyéb intézkedés válik szükségessé − például egy adott területen korlátozzák az áramszolgáltatást, vagy − miként a margitszigeti Danubius-szállodáknál − evakuálásról döntenek, amely egy-egy cégnek komoly veszteséget okoz, a biztosítók csak akkor kötelesek kártérítést fizetni, ha az adott cég az alapbiztosításon felül kiterjesztett szolgáltatást is vásárolt. Fontos tudni, hogy az ilyen speciális, leginkább az üzemszüneti biztosításhoz hasonló megoldásokat csak egyedi módon lehet megkötni, továbbá ezek kivétel nélkül önrészt tartalmaznak. A kártérítés alapja pedig csak a ténylegesen elmaradt haszon lehet.
