Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Miután az MNB Zrt. üzleti titoknak minősítette a növekedési hitelprogramban (nhp) a bankok számára allokált kvóta mértékét, a lapunk által megkérdezett kereskedelmi bankok is rendkívül szűkszavúan nyilatkoznak arról, végül is mekkora forrás áll rendelkezésükre, hogy a kkv-k új hiteleinek finanszírozását, régebbi kölcsöneik kiváltását a számukra nulla százalékon folyósított hitelösszegből finanszírozzák. Az nhp első pillérében összesen 45 bankot kért fel részvételre a jegybank, közülük végül 39 jelentkezett. A megemelt hitelkeret révén biztosított 425 milliárd forintból a leosztás után csak 4 bank nem kapta meg a teljes igényelt összeget. Bizonyos, ezek között van az MKB Bank Zrt., amely a pénzintézetek közül egyedüliként hozta nyilvánosságra mind a pályázott, mind a megkapott összeget, amely 41-41 milliárd forint volt az első pillérben. Lapunk megkeresésére az MKB mellett egyedül az UniCredit volt hajlandó konkrét összeget mondani: a bank az első pillérben 28 milliárdot kapott. (A kettes, tisztán kiváltásra szolgáló pillérben az MKB 41, az UniCredit Bank Zrt. 18,1 milliárd forintot kapott.)
Az OTP Bank Zrt. válaszából ugyanakkor kiderült, hogy a pénzintézet is tagja volt a túligénylő négyesnek, ám − mint jelezték − az igény és a megkapott kvóta nagyjából fedi egymást. A bank az elmúlt években komoly erőforrásokat biztosított a vállalati területre, ennek köszönhetően a bank piaci részesedése a vállalati szektorban március végére 10,9 százalékra nőtt. Szabó István, a Citibank Magyarország kkv-üzletágának vezetője szerint a bank által igényelt összeg összhangban van a Citi magyarországi kkv-portfóliójának a méretével és növekedési terveivel. A CIB Bank Zrt. ugyancsak a piaci részesedéshez célozta be az igényelt forrást, amelyet teljes egészében rendelkezésükre bocsátott a jegybank − köszönhetően a kvótaemelésnek.
A banki vélemények összevetése után jól érezhető ugyanakkor, hogy az elvben új hitelek folyósítására szolgáló I. pillér esetében túlzottan optimistának tekinthető az az − induláshoz képest egyébként már jelentősen visszafogott − jegybanki vélemény, amely szerint a hitelek 40-50 százaléka új fejlesztéseket/beszerzéseket/beruházásokat finanszírozna. Boldis Zoltán, az MKB speciális vállalati termékek szakterületének igazgatója szerint bár az arányokat becsülni nem könnyű, ám új hitelt a rendelkezésre álló rövid felkészülési és igénylési idő alatt viszonylag nehéz kihelyezni, és ez mind banki, mind ügyféloldalon okozhat problémát. Így a 40 százalékos mérték inkább a maximum szint lehet, de a szakember szerint a 30 százalék közelebb állhat a valósághoz.
Bár a piacinál alacsonyabb és fix kamat mindenképpen kiszámíthatóbbá teszi az ügyfélterhet, az OTP-nél is inkább a hitelkiváltásra szavaznak. Az UniCredit szakértői szerint a pontos arányokat azért is nehéz megbecsülni, mert a három hónapos rendelkezésre tartási periódus, a garanciaintézmények kezességvállalási feltételeinek véglegesítési ideje és annak kérdése is bizonytalanságot hordoz, hogy a vállalkozások össze tudják-e állítani a tervezett teljes beruházással kapcsolatos üzleti tervet és hiteligénylést a rendelkezésükre álló idő alatt. Kicsit árnyalja a képet a Budapest Bank Zrt. véleménye. A pénzintézet − a múlt héten publikált GE Capital-elemzésre is hivatkozva − arra hívta fel a figyelmet, hogy a hitelcélt tekintve vélhetőleg az eszközpark felújítása lesz elsődleges − ehhez pedig megújított forgóeszközhitel is elegendő lehet.
Napi grafikonok
