Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Bankonként meglehetősen eltérő azok aránya, akik igénybe vettek az adott hitelintézetnél valamilyen hitelátstrukturálási megoldást. Az OTP Banknál a lakossági hitelállomány 1,8 százalékát, mintegy 36 milliárd forintnyi követelést tartottak nyilván átstrukturált állományként az idei első negyedév végén. A banknál jelezték, az átstrukturált körben ők csak azokat az adósokat tartják nyilván, akik a megállapodástól számított 12 hónapon belül vannak: azok, akik több mint egy éve rendben fizetik a könnyített feltételű hiteleiket, kikerülnek ebből a kategóriából, miként azok is, akik hasonló rendben visszatérnek az eredeti törlesztőrészlethez. Az UniCredit Bank nemcsak azokat az ügyfeleket keresi meg, akik már késtek hiteleik törlesztésével, hanem a fizetőképesség megőrzése céljából azoknak is felajánlja hitelkönnyítési megoldásait, akik bár nincsenek késésben, de érdekli őket a lehetőség. A bank hitelkönnyítő csomagjának elemeit már mintegy 8000 hitelügylet esetében igénybe vették az ügyfelek. A Budapest Banknál és az AXA Banknál az átstrukturált hitelek a teljes hitelportfólió 45-50 százalékát teszik ki, de mindkét társaságnál hangsúlyozták, hogy náluk az állami devizahitel-mentő megoldások, így az árfolyamgát is ide tartozik. A kisebb bankok közül a KDB Banknál mintegy 400 szerződést kellett átstrukturálni, ez a bank tájékoztatása szerint az állomány 22 százalékát teszi ki.
Persze, nagy kérdés, hogy az átmeneti fizetéskönnyítő megoldással élő ügyfelek számára valóban megoldást jelent-e a bankkal kötött átstrukturálási megoldás. A tapasztalatok szerint nem igazán. Mint azt a Raiffeisen Banknál elmondták, számos ügyfél esetében az (akár évekkel korábban) átmenetinek tartott fizetési könnyítés meghosszabbításáról kellett dönteniük. A bank szerint az általános körülmények ismeretében könnyen belátható, hogy a fizetési könnyítésből történő visszaállás nehézségeit aránylag kevesen tudják vállalni. Hasonlóan vélekedtek az UniCreditnél: hiába a hitelkönnyítő eszközöknek az ügyfelekkel több körben közösen átgondolt kombinációja, meglehet, hogy hosszú távon ez sem elég ahhoz, hogy helyreállítsa az adós fizetőképességét − főleg, ha annak oka valami külső tényező, mint például a munkahely elvesztése. A Budapest Banknál az árfolyam-rögzítési program elterjedése előtt az átstrukturálással érintett ügyfelek körülbelül fele ismételten igénybe vette a fizetési programok kínálta lehetőségek valamelyikét. Az AXA Banknál az átstrukturált ügyletek körülbelül 20 százaléka esetében nem sikerül az ügyfeleknek tartani az eredeti megállapodást és 90 napot meghaladó késedelembe esnek. A KDB adata ezzel szemben igen kedvező: a banknál mindeddig csak hét adós szakadt le a programról.
A pénzintézetek szerint ugyanakkor az ügyfelek zömét tényleg a megállapodás hajtja, ezért együttműködőek a bankokkal. Mivel az ügyfelek jelentős része maga is belátja, hogy a hitel visszafizetése a saját érdeke is, az együttműködési készség a programokba való belépés után nem szűnik meg, az ügyfelek is a megoldást keresik a kialakult helyzetre − mondták el a Budapest Banknál, ahol csak kevés ügyfél esetében tapasztalták azt, hogy csak az időre játszott az átstrukturálásnál vagy egyértelműen romlott a fizetési fegyelme a programokba való belépést követően. Az AXA ügyfeleinek többsége erejéhez képest teljesít az átstrukturálást követően, probléma inkább akkor van a bank megítélése szerint, ha az élethelyzetükben bekövetkezett újabb negatív változás következik be − ilyenkor bizony azonnal probléma merül fel a teljesítéssel.
Napi Gazdaság
