A felsőoktatási tanulmányaikat szüneteltető, azaz passzív hallgatóknak is van lehetőségük nyári munkát vállalni, bár az iskolaszövetkezetek által kínált, a munkáltatóra és a szövetkezetekre eső adókönnyítési lehetőségektől elesnek − erősítette meg a Napi Gazdaság korábbi információját a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Korábban a lapunknak nyilatkozó szakértők kifogásolták, hogy két, egymásnak ellentmondó jogszabály miatt eshet el a nyári munkától összesen csaknem százezer, jogviszonyát szüneteltető felsőoktatási hallgató. Az adóhivatal a társadalombiztosítási, az oktatási tárca pedig a felsőoktatási törvényre hivatkozik (Napi Gazdaság, 2013. május 23.) állásfoglalása kialakításakor.
A NAV szerint a felsőoktatási törvény (Nftv.) alapján ugyan a szüneteléssel nem szűnik meg automatikusan a hallgatói jogviszony, a tanuló ugyanakkor nem folytat nappali tanulmányokat, így ha dolgozik, az iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatott aktív diákokat megillető kedvezményeket nem veheti igénybe, vagyis a nappalisokkal szemben a társadalombiztosítási törvény alapján \"biztosítottá válik\", a járulékokat a béréből automatikusan levonják. Ha a passzív hallgató az iskolaszövetkezetben vállal munkát, az adóalap után 27 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetnie (a nappali tagozatos diákokat ilyen esetben nem terheli a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség, személyi jövedelemadó azonban igen). Egyszerűsített foglalkoztatási formában a passzív és a nappalis hallgatók is munkába állhatnak, itt nettó 840 ezer forint összesített bér alatt nincs járulékfizetési kötelezettség, csak a törvényben meghatározott közterhet kell fizetni. Az ellenőrzéskor a passzív hallgatónak az oktatási intézménytől a jogviszony fennállását (kezdetét és végét) bizonyító igazolást kell bemutatnia, vagyis a diákigazolvány ez esetben nem elegendő.
