Az aszály miatt kevésbé látszik a fordított áfa hatása

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Nehéz lemérni és főképp igazolni, hogy a fordított áfafizetés miként hat a gabonafélék kereskedelmében zajló áfacsalások visszaszorítására. Ez a változás lényegében csak a körhinta-csalások ellen véd, az elkövetők azonban gyorsan alkalmazkodnak a jogszabályi változásokhoz és egyre kifinomultabb módszereket alkalmaznak − ezeket gyakran kombinálják egy-egy ügyleten belül is, ami a felderítést és a bizonyítást is nehezíti.

Korábban a közösségen belüli értékesítésre áfamentesen felvásárolt gabonát csak fiktív számlák láncolata révén, fizikai árumozgás nélkül juttatták vissza az eredeti felvásárlóhoz, miközben végig megspórolták az áfafizetést − állapította meg Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) közelmúltban megjelent tanulmánya. Az ellenőrzések hatására megindult a fuvarozás is, de kezdetben ugyanaz a kamion hozta-vitte ugyanazt az árut, ugyanannál az átkelőnél. A szigorúbb vizsgálatok hatására először annyi változott, hogy a kiszállított árut lerakodják, majd a másik tagállamban ugyanúgy áfamentesen exportra vett terményt felrakodják és importálják. Így a fuvarokmányok és az áru sem egyeznek. Ez később annyiban finomodott, hogy már nem is egyazon átkelőhelynél zajlott az oda-vissza forgalom, miközben attól függően kapott új fuvarlevelet akár ugyanaz a szállítmány, hogy épp a határ melyik oldalán járt. A módszerek kombinálását példázza, amikor vannak olyan beszerzései a haszonhúzó cégeknek, amelyeknél a közvetlen szállító társaság az adóhatóság számára elérhetetlen, vagy épp hajléktalanok tulajdonában van. Ezzel egyidejűleg színlelt belföldi láncok révén is fogad be számlákat, illetve színlelt közösségen belüli értékesítéseket is bonyolít.

Az AKI a NAV adataira hivatkozva megemlíti, hogy a fordított áfa 2012. júliusi bevezetését követő hónapban az ártándi és a csengersimai határátkelőhelyeken a gabonaszállítmányok összforgalma 70 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest, mind áruokmány szerint, mind mérlegelési mennyiség alapján. Ebből azonban nem vonható le egyértelmű következtetés, mivel ez nem tartalmazza az unión belüli kereskedelmi volument.

Bár kétségkívül markáns változásokat mutatnak értékben és tömegben is a gabonafélék határforgalmi adatai a fordított áfa bevezetése utáni első félévben − ezeket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendszere vámtarifa-számonként tartja nyilván −, nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a teljes változás csak az adófizetési szabályok módosulásának vagy a szigorúbb vámellenőrzéseknek köszönhető. A növénytermesztés volumene ugyanis tavaly 2011-hez képest az aszály miatt éves szinten 19 százalékkal mérséklődött, ezen belül a búzatermés 4, a kukoricatermés csaknem 30 százalékkal esett vissza. Ez ráadásul nem párosult kifejezett eladási kényszerrel, sok termelő döntött az árak további emelkedésében bízva a későbbi értékesítés mellett.

A NAV által a Napi Gazdaság rendelkezésére bocsátott adatok szerint amíg 2011 második félévében összesen 227,5 ezer tonna gabonaféle exportját rögzítették, közel 22 milliárd forint értékben, addig 2012 azonos időszakában csak 134,8 ezer tonnáét, 14,7 milliárd forint értékben. Ebből a drágulás mértéke az igazán szembeötlő. Az importadatok jóval szerényebbek − bár az EU-ból érkező tételek nem szerepelnek bennük. A vámstatisztika 2011 második félévében összesen 3107 tonna gabona behozatalát rögzítette 584,9 millió forint értékben, egy évre rá pedig 17,7 ezer tonnát, 1,6 milliárd forint értékben. A volumenében a legnagyobb exporttételt jelentő búza esetében azonban a hazai terméshozam nem csökkent olyan mértékben, mint ahogyan a vámstatisztika exportoldalán mérséklődött a kiszállított mennyiség (lényegében harmadával). A kukoricatermés visszaesése nyomán nem meglepő az importkukorica mennyiségének jelentős bővülése. Az árpa megugró forgalmát is inkább a szokottól jelentősen elmaradó termés indokolta.