Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nincs más lehetőség, mint az e-útdíj jelentette többletterhek megrendelőkre hárítása − vélik a Napi Gazdaság által megkérdezett piaci szereplők. A részletekről azonban egyelőre kevés információ áll rendelkezésre, az azokat meghatározó végrehajtási rendeletek várhatóan a héten jelennek meg. A hírek szerint biztosnak látszik, hogy az útdíjat külön tételként kell majd feltüntetni a számlákon, azaz nem közvetlen áremelésként kell érvényesíteniük a vállalkozóknak a többletköltséget. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) szerint a két legfontosabb kérdés a júniussal induló rendszer kapcsán a gépjárműadó uniós minimumszintre csökkentése, illetve az, hogy a vállalkozók a helyi iparűzési adóból levonhassák az útdíj 15-20 százalékát − mondta a Napi Gazdaságnak Karmos Gábor főtitkár. (Utóbbi kapcsán viszont az önkormányzatok kérhetnek majd kompenzációt az államtól.) A szaktárca és a szakma közötti egyeztetéseken ezekről előzetesen már megállapodtak ugyan, kormánydöntés azonban egyelőre nem született. Az MKFE szombati fórumán Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára elmondta: a csomagról várhatóan ezen a héten születik döntés, a parlament pedig pedig már a nyári ülésszak vége előtt zöld utat adhat. A kormány jelenleg négy intézkedést vizsgál, amellyel kompenzálná a fuvarozókat: a már említetteken túl vizsgálják a vagyonszerzési illeték csökkentését, illetve egy államilag támogatott hitelkonstrukcióval is segítenék a fuvarozókat. Vereczkey Zoltán MKFE-elnök szerint a csomag fő eleme az lenne, hogy a súlyadót a jelenlegi 1240 forint/100 kg-ról 850 forintra csökkentik. A fuvarozók egyéb, kisebb összegű elemeket is magában foglaló csomagja 15-16 milliárd forint könnyítést jelentene az ágazatnak, holott korábban még a teljes − immár évi 150 milliárdra felsrófolt − díjbevétel negyedére rúgó kompenzációt szerettek volna elérni.
A múlt pénteken megjelent rendelettervezetek a korábbi tervekhez képest nem jelentenek meglepetést, a 6513 kilométeren induló útdíj kilométerenként bruttó 21,23 és 108,38 forint közötti összeget jelent majd a fuvarozóknak (a jelenlegi, kilométerenként 230−250 forintos vállalási ár mellett). Technikai szempontból azonban komoly nehézségek adódhatnak − legalábbis az első időszakban − abból, hogy minden fuvarfeladat előtt úgynevezett viszonylati jegyet kell majd foglalniuk a vállalkozóknak, a rendszer azonban jelen állás szerint nem lesz képes kezelni a vásárlás és a tényleges szállítás között esetlegesen bekövetkező változásokat (például az úti célban). Mindez arra utal, hogy a rendszer kidolgozói nem igazán ismerik a napi fuvarozói gyakorlatot, a problémákat pedig várhatóan a kisebb cégek tudják majd nehezebben kezelni.
Napi Gazdaság, Katona Vanda
Az útdíjbevétel 10 százalékára rúgó csomag elegendő lehet arra, hogy a magyar közúti fuvarozók jelentősen, akár 40 százalékkal emelkedő menetköltségeit kompenzálja − vélekedett Wáberer György, a Waberer\'s International Zrt. elnök-vezérigazgatója. A kompenzációra azért van szükség, mert a fuvarozó vállalkozások közötti éleződő versenybe be fognak kapcsolódni a szomszédos országokban működő vállalkozások is. Utóbbiak viszont lényegesen kisebb mértékű adókat viselnek, mint mi, hiszen terhel bennünket például az iparűzési adó és olyan különböző illetékek és hozzájárulások, amelyeket versenytársainknak nem kell fizetniük − fogalmazott Wáberer, aki szerint erre jó megoldás az útdíj egy részének az iparűzési adóalapból történő levonása. Úgy látja, a kompenzációnak ki kell terjednie például a hivatásos gépjárművezetők képzésének állami eszközökkel való támogatására is.
A cégek a részletek ismerete nélkül szerződéseik újratárgyalását sem tudták eddig érdemben megkezdeni, az új teher áthárításának azonban nincs alternatívája Mancsi János, a Mancsi Kft. tulajdonosa szerint sem, aki azt állítja, hogy a kisebb cégek azonnal tönkremennek, ha másként járnak el. Az persze elképzelhető, hogy a jelenleg is éles árversenyben egyes vállalkozók \"kamikazeakcióba\" kezdenek, vagyis az útdíj egy részének lenyelésével igyekeznek majd versenyelőnyre szert tenni − reálisan azonban semmilyen tartalék nincs már a fuvardíjakban. Karmos szerint a jól menő cégeknél is csupán 2-3 százalékos nyereségtartalom érhető el, az áthárítás akár csak részleges mellőzése ráadásul nemcsak az adott vállalkozást, hanem minden más szereplőt is komolyan érintene.
A szerződések újratárgyalása ettől függetlenül sem lesz egyszerű feladat, a piacon több mint 15 ezer cégre vár ez a lépés, miközben a leendő útdíjrendszerről az indulás előtt kevesebb mint másfél hónappal sem ismert minden részlet. Külön problémát jelent, hogy a ma jellemző 60 vagy akár 90 napos fizetési határidők mellett az útdíjat azonnal ki kell majd fizetni, ami a likviditási gondokkal küzdő, ezért banki hitelre sem számító cégeknek valamilyen kedvezményes, állami finanszírozási modell nélkül szintén az ellehetetlenülés kockázatát jelenti. Összességében a szektor nulla közeli eredményre számíthat idén, a kisebb cégeknél a túlélés a cél − tette hozzá Mancsi.
