Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Szokatlan módszert választott a vidékfejlesztési tárca a földforgalmi törvény parlamenti vitájában az eredetileg benyújtott, ám lényegében minden érintett fél által kritizált − kevésnek vagy soknak tartott − szöveg korrigálására. A szaktárca által nyilvánosságra hozott, \"véglegesnek szánt\" szövegtervezet lapunk információi szerint bizottsági módosító javaslatként, az értelmezést segítő részletes indoklás nélkül kerül majd a parlament elé a héten.
Szerepel a tervezetben az idén bejelentett változások egy része: a foglalkoztatási kötelezettség kikerült a szövegből, az önkormányzatok is szerezhetnek földtulajdont közfoglalkoztatáshoz és településfejlesztési célokra, illetve változtak a birtokmaximumra vonatkozó rendelkezések is: az eddigi sávos, gazdálkodási formához kötött meghatározás helyett a VM minden magánszemélynek egységesen 300 hektár földtulajdont tenne lehetővé, a tulajdon, a haszonélvezet és földhaszonbérlet összesen legfeljebb 1200 hektár lenne (az állattartó telepek és a vetőmag-előállítók 1800 hektáros korlátot kaphatnak). A rendszer első ránézésre egyszerűbb, az adásvétel és a haszonbérleti szerződések ügyvédi és közjegyzői adminisztrációhoz kötése azonban tovább szűkítheti a földforgalmat.
Egy átlagos adásvétel − ha csak egy elővásárlásra jogosult is bejelentkezik az eljárásba − 144 nap alatt érhet véget, ez nemcsak a vevőt, de az eladót is eltántoríthatja az eljárástól, emellett további buktatót jelenthet, hogy a helyi földbizottság felülbírálhatja az engedélyező hatóság már kiadott hozzájárulását. Ugyanakkor a hatóság is felülbírálhatja a földbizottság állásfoglalását, ha úgy látja, hogy az eredeti vevő vagy az elővásárlásra jogosult − a szövegben nem definiált − \"felhalmozási céllal\" szerezne tulajdonjogot. A haszonbérleti szerződések engedélyezésénél lényegében ugyanezen szempontok alapján mérlegel a hatóság, ami azt is jelentheti, hogy hatósági áras lesz a termőföld adásvétele és a földbérlet is. A tervezet újdonsága, hogy a jövőben a termőföld − korlátozott időtartamra − jelzálogfedezetként is szolgálhat, illetve az egyházak is tevékenykedhetnek gazdálkodási haszonbérlőként.
