Három mínuszos negyedév után ismét díjbevétel-növekedést mutat a magyar biztosítási piac, ám ez a teljesítmény meglehetősen Janus-arcú. Igaz ugyanis, hogy a 245,2 milliárd forint összpiaci díjbevétel 1,29 milliárd forint növekedést jelent, az első negyedévek tekintetében azonban − 2011 első három hónapját leszámítva, amikor visszaesés volt a piacon − ez az adat a leggyengébb emelkedés: a tavalyi első negyedév teljesítménye 2,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Tovább árnyalja a képet, hogy immár a növekedés szerkezete sem \"egészséges\". A nem életbiztosítások piacán tavaly három év után sikerült megtörni a piaci díjbevétel csökkenését a márciusig terjedő időszakban. A mostani 118,5 milliárd forint bevétel ezzel szemben az egy évvel korábbi szinthez képest közel 3,8 százalékos visszaesést mutat, ami a negyedik legnagyobb mínusz, amit a piac összeszedett.
Az életbiztosítási piac 6,57 százalékos növekedése szép fejlődésnek is tűnhet, a trendek azonban itt sem kedvezőek. Míg tavaly márciusban \"tartotta a lelket\" a biztosítókban, hogy a tényleges biztosításként kezelt folyamatos díjas életbiztosítások szerény mértékben még növekedni tudtak, addig a mostani adatok arról tanúskodnak, hogy tovább tart a piac visszaesése. A 126,7 milliárd forint életági bevételnek ugyanis kevesebb mint 52 százaléka, 65,8 milliárd forint származott folyamatos díjas biztosításokból. Az egyszeri és eseti díjas biztosítási bevételek ilyen súlyára nem volt még példa a magyar biztosítási piac történetében. (Iparági konszenzus van azzal kapcsolatban, hogy az egyszeri díjas életbiztosításokból származó bevételek 10 százalékát lehet csak beszámítani a piac korrigált díjbevételébe − ezzel számolva a piac zsugorodása 2,9 százalék lenne.) Az egyszeri díjas életbiztosítások 19 százalékos megugrása ugyanakkor nem példa nélküli, igaz, legutóbb 2010-ben produkált hasonló számokat a szegmens.
Napi grafikonok
