A nyári 10 százalékos díjcsökkentés hatására a víziközmű-szektorban sem számítanak a kintlévőségek csökkenésére. Jelenleg mintegy 20 milliárd forinttal tartoznak a fogyasztók szolgáltatóiknak. A tartozásállomány a válság kezdetét követően ugrott meg, ehhez az is hozzájárul, hogy a fogyasztók jellemzően a nehezen lekapcsolható vízszolgáltatás nemfizetését tekintik a legkisebb szankciókkal fenyegető lépésnek. A tartozások mintegy 60 százalékára teszik a lakossági kintlévőségeket, az állami és önkormányzati intézmények súlya 25, az ipari fogyasztóké pedig 15 százalék (az utóbbiak \"lekapcsolása\" egyszerűbb). A korábbi hírek szerint bár az ágazatban továbbra is jelentős problémát okoznak a kintlévőségek, a lakossági hátralék növekedési üteme 2011-ben mérséklődött a korábbi évekhez képest. A Magyar Víziközmű Szövetség (Mavíz) korábbi adatai szerint a fél éven túli hátralékok aránya továbbra is nő, vagyis emelkedik a tartósan fizetésképtelen fogyasztók száma. A szektor kintlévőségei 2009 és 2010 között közel 30 százalékkal emelkedtek, az éven túli hátralékok növekedése pedig akkor túllépte az 50 százalékot. A jelentősebb szolgáltatóknál a lakossági hátralék 2010 végén még valamivel 12 milliárd forint felett volt.
A vízművek integrációjával a létrejövő nagyobb szolgáltatók csak részben veszik át a kintlévőségeket, ahol nem beolvadással csatlakozik a korábbi szolgáltató az új szervezetbe (például mert az önkormányzati cég más tevékenységeket is végez és ezért fennmarad), ott dönthetnek, hogy átadják-e a tartozásokat az integrált szervezetnek vagy maguk próbálják behajtani azokat.
