Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Főtáv Zrt.-nél jelenleg 10, a teljes piacon nagyjából 30 milliárd forint lehet a ki nem fizetett távhőszámlák összege − mondta Fekete Csaba, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének elnöke. A szektorbeli kintlevőségek volumene a januártól érvényes tízszázalékos díjcsökkentés ellenére sem csökkent, egyes szolgáltatóknak pedig már igen komoly problémát okoznak a tartozások, a szakma ezért valamiféle megoldást sürget.
A rezsicsökkentés a szolgáltatók pénzügyi helyzetében nem hozott drámai változást (a szektor idén a tavalyinál mintegy 9 milliárd forinttal több, 50 milliárd forint feletti támogatást kap a negatív tételek ellensúlyozására). A távhőszolgáltatás költségeinek 70-80 százalékát az energia adja, kedvezőbb gázár elérésére pedig nem sok lehetőség van a magyar piacon − tette hozzá Fekete. Novák Bence, a Mol Energiakereskedő Zrt. ügyvezető igazgatója szerint ahhoz, hogy a gázkereskedők kevésbé versengenek a távhőszektorban, éppen a magas kintlevőségállomány jelentette kockázatok járulnak hozzá. Fekete szerint ugyanakkor nem jellemző, hogy a szolgáltatók a kintlevőségek miatt éppen a gázbeszállítót ne fizetnék ki, egy-két esettől eltekintve semmiképpen sem nevezhető tömegesnek a jelenség. A távhőszektor gázbeszerzése, illetve a belföldi verseny kapcsán leginkább a tenderek kiírásának időpontja meghatározó Fekete szerint, a jelenlegi helyzetben azonban gyakran előfordul, hogy drágábban jutnak gázhoz a cégek, mint például a lakossági fogyasztók.
Az elnök a rezsicsökkentés ágazatra gyakorolt pozitív hatásai között a távhő versenyképességét említette, mivel a rezsicsökkentés a távhőnél az egész díjat érinti, a gáznál viszont csak a gáz árát. A számlakép szükségszerű átdolgozása pedig az ügyfélközpontú működéshez járul majd hozzá. Fogyasztói oldalon a távhő pozitív jövőképéhez a korszerűsítések járulnak hozzá, megfelelő beruházással ugyanis 40−60 százalékkal is csökkenthető a fogyasztás, emellett az \"okos\" költségelosztás révén, a tudatosság növelésével is komoly megtakarítások érhetők el, viszonylag egyszerűen.
Kevésbé optimisták viszont a főként távhőtermelésben érdekelt, kapcsoltan hőt és áramot termelő erőművek. Rudolf Viktor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) elnöke szerint a szektorbeli befektetők továbbra is nehéz helyzetben vannak. A jelenlegi folyamatok − megfelelő intézkedések nélkül − a kapcsolt erőművek leállásához vezethetnek. A kapcsolt szektor aránya 2004-ben érte el a 20 százalékot az itthoni áramtermelésben, 2010 óta azonban jelentősen csökkent a súlya, a rendszerirányító Mavir Zrt. adatai szerint tavaly 13,5 százalékot tett ki. A termelők 2011-ben kerültek ki a kötelező átvételi (kát) rendszer hatálya alól, a hatósági távhőár és támogatási rendszer pedig a szolgáltatói oldalt dotálja. A kapcsolt áramtermelés mennyisége a 2007-es 7,9 gigawattórás éves mértékről 2012-re 4,6 gigawattórára csökkent. A kapcsolt erőművek nehéz helyzetét az emelkedő gáz- és csökkenő áramárak együttes hatása okozza, a jelenlegi szabályozás pedig a termelt hő árát is alacsonyan szabja meg, a módszertan pedig nem követi a változásokat − tette hozzá Rudolf. Több gázmotor már csak a következő nagyjavításig működik majd a jelenlegi helyzet szerint, illetve több olyan esetről is tudni, ahol már megindultak a leállítás előkészületei.
Napi grafikonok
