Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Újabb, közbeszerzési törvényt módosító javaslatot nyújtott be a nemzeti fejlesztési miniszter a parlamentnek, amely a korábbi közbeszerzési törvényt lecserélő, 2012. január 1-jétől hatályos jogszabályt módosítaná. Az új törvény megalkotását az uniós jogharmonizáción túl a közbeszerzések adminisztrációjának csökkentésével, a szabályok egyszerűsítésével, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) közbeszerzéseken való helyzetbe hozásával indokolta a kormány, s a most benyújtott módosítást is lényegében ezen szempontokkal indokolja. A részletes indoklással együtt 30 oldalas törvénytervezet több érdekes, kisebb módosítást is tartalmaz azon túl, hogy az uniós szabályokat és gyakorlatot figyelembe véve átírja a közbeszerzések úgynevezett egybeszámítási szabályait, az eljárások rugalmasabbá tételére hivatkozva már tárgyalás nélkül is megengedi a háromajánlatos eljárások lebonyolítását, s megemeli az építési beruházásoknál a kivitelezőt megillető előleg keretét (10-ről 68 millió forintra).
Ilyen érdekes módosítás, hogy tovább bővítenék a közbeszerzési törvény alóli kivételek már eddig sem szűk körét. Így nem kellene a nemzeti eljárásrendben közbeszerzési eljárást lefolytatni a kulturális javak körébe tartozó tárgyak vételére és a rájuk vonatkozó egyéb jogok megszerzésére. Hogy miért szükséges a közbeszerzés alóli mentesség az állam és intézményei számára a műkincsek, leletek, álló- és mozgóképek, valamint jogaiknak a megszerzéséhez, az a törvénymódosításból nem derül ki, mivel arra egy szóval sem térnek ki a jogszabály részletes indoklásában.
Központosított rendszerhez köthetik a támogatást
Lényeges változás, hogy a kormány "magához rendelheti" az uniós és állami támogatással megvalósuló fejlesztések megvalósítását, azaz a támogatás nyújtását a központosított közbeszerzési rendszerhez való csatlakozáshoz kötheti. A megvalósításhoz kapcsolódó beszerzések a központosított közbeszerzés keretében történhetnek, ezeket a fejlesztési tárca felügyelete alatt működő Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság bonyolítja le. A módosítást az uniós források felhasználása során a beszerzések gyorsításával indokolja a jogalkotó.
Szintén az utolsó pillanatban történő gyorsítás állhat a hátterében annak a módosításnak, hogy a tíznapos moratórium letelte előtt engedélyezik a szerződéskötést az egyszereplős, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokon, a háromajánlatos − tárgyalásos vagy mostantól már tárgyalás nélkül lebonyolított − eljárásokon, ha azokra csak egy ajánlat érkezett. A jogalkotó szerint, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke nem indít a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás iratainak hozzá történő érkezésétől számított 15 napon belül jogorvoslatot, indokolatlan a tíznapos szerződéskötési moratórium betartása az egyedüli ajánlattevővel.
Az EU közbelépett
A mostani módosítással a magyar törvénybe az Orbán-kormány által beiktatott, EU-konformnak nem igazán mondható, versenyt korlátozó szabályokon is enyhítene a jogalkotó. Az úgynevezett háromajánlatos eljárásokon is biztosítanák ugyanis a nyilvánosságot − a korábbiaktól eltérően − és nem lenne kötelező ezekre csak kkv-kat meghívni. Az indoklás szerint ezt a változtatást az \"Európai Bizottsággal történt konzultáció eredményeként\" teszi meg a jogalkotó.
A nemzeti eljárásrendben a háromajánlatos beszerzéseket 2011-ben tették lehetővé, ezek lebonyolítása során a közpénzt költő ajánlatkérőnek nem kellett nyilvánosan közbeszerzési hirdetményt közzétennie, elég volt legalább három, tetszése szerinti ajánlattevőnek felhívást küldeni − ha az építési beruházás értéke nem haladja meg a 150 millió, a szolgáltatás- és árubeszerzésé a 25-25 millió forintot. A felkért ajánlattevőknek nem kötelező az ajánlattétel. Az eljárástípus bevezetését a kkv-k közbeszerzéseken való indulásának elősegítésével indokolta a kormány. (A Transparency International Magyarország korrupcióellenes szervezet azonban többször is szóvá tette, hogy szerinte ezeken az eljárásokon nincs valódi verseny a cégek között.) Figyelemre méltó adat, hogy 2012-ben a nemzeti eljárásrendben lebonyolított közbeszerzések 53 százalékát hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében bonyolították le (ezek indításáról nem, csak az eredményéről kell nyilvános tájékoztatót közzétenni, s ide tartoznak a háromajánlatos eljárások is), értékben pedig a közbeszerzések harmadát fedik le ezek az eljárások.
Növelik a háromajánlatos eljárások nyilvánosságát
A hatályos törvény kimondja, hogy a háromajánlatos eljárásokon és a szintén hirdetmény nélküli eljárást lehetővé tevő külképviseleti beszerzéseken mikrocégeket és kkv-kat vagy költségvetési szervet kell felhívni ajánlattételre. A törvénymódosítás azonban enyhít ezen: \"az ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők kiválasztásakor az egyenlő bánásmód elvének megfelelően és lehetőleg különösen mikro-, kis- vagy középvállalkozások részvételét biztosítva kell eljárni\". Eztán figyelembe kell venni, hogy az adott szerződés kapcsán fennáll-e a határon átnyúló érdek, azaz más uniós tagállamban letelepedett gazdasági szereplők érdeklődésének valószínűsége − áll az indoklásban. Ekkor az eljárás egyedi körülményeit és az érintett ágazat sajátosságait kell figyelembe venni; azonban a külföldi érdeklődés hiányára enged következtetni az, ha az előzetes nyilvános közzétételre nem érkezett más tagállamból érdeklődés − olvasható az indoklásban.
Az ilyen eljárás megkezdése előtt öt nappal az ajánlatkérőnek tájékoztatót kell közölnie a közbeszerzésről a honlapján (ha nincs, a Közbeszerzési Hatóság honlapján), s lehetővé kell tenni, hogy azok is részt vegyenek az eljáráson, akiket közvetlenül nem kért fel ajánlattételre, de értesültek a beszerzésről és jelezték részvételi szándékukat.
