A végrehajtás gyakori oka az, hogy az adós hagyja felgyűlni a tartozását. Nem vesz tudomást a felszólításokról, és egyszer csak jelentkezik nála a végrehajtó. Ilyenkor az optimális reakció az, ha az adós aktívan áll hozzá tartozása rendezéséhez − mondta az elnökségi titkár.
A végrehajtás amúgy sem az árverezéssel indul. A végrehajtó az adóssal való kapcsolatfelvétel után hatósági átutalási megbízást ad ki az adós bankszámlájára vagy letiltja a jövedelmét. Ha a bankszámláról vagy a jövedelemből rendezhető a tartozás, már be is fejeződik a végrehajtás. Ha erre nem kerül sor és az adós valóban rendezni szeretné az ügyet, akkor kezdődik a végrehajtást kérővel való megegyezés. Ez lehet a már említett részletfizetés vagy haladék. Csak az utolsó lépés az árverezés, de még az árverés napján is megegyezhet az adós a végrehajtást kérővel.
Az árverezés többnyire egyik félnek sem jó − tette hozzá Schmidt Zoltán. Az árverési ár általában alacsonyabb annál, mint amennyit az adós reálisnak tart, és az sem biztos, hogy fedezi a tartozást, így a végrehajtást kérő sem jut hozzá maradéktalanul a követeléséhez. A legkényesebb az, ha lakást kell árverezni, akkor érzi azt mindkét fél, hogy veszített az ügyön. Az adósok egy százaléka veszíti el évente az otthonát vagy jelentősebb ingóságait.
A végrehajtási adatokat firtató kérdésre az elnökségi titkár elmondta, hogy a közel 200 bírósági végrehajtó előtt évi mintegy félmillió ügy indul. A múlt évben a konkrét szám 478 ezer volt, ez 10 százalékkal volt több, mint a 2011. évi 434 ezer végrehajtási kérelem. Idén újabb 10 százalékos növekedést valószínűsít a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara, és ez már közel jár majd a félmillióhoz.
