Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A korábbiaknál várhatóan valamivel kevesebbet költenek majd a pártok a 2014-es kampányra, ez azonban nem az átláthatóság, hanem elsősorban a legköltségesebb elemet jelentő, kereskedelmi médiumokban megjelenő reklámok tiltásának eredménye lehet. A Transparency International Magyarország (TI) piaci árakon alapuló becslése szerint 2010-ben a nagy pártok a jelöltenként engedélyezett egymillió, azaz összesen mintegy 400 millió forint 3-4-szeresét költötték el saját népszerűsítésük érdekében. A legutóbb sajtóhírekben felmerült, jelöltenként 5 millió forint a 200 elnyerhető parlamenti mandátummal számolva pártonként egymilliárd forintos büdzsét tenne lehetővé. Nagy kérdés azonban, hogy ehhez például a civil szervezetek − és egyéb, nem szabályozott szereplők − mennyit tesznek majd hozzá − mondta a Napi Gazdaságnak Alexa Noémi, a TI ügyvezető igazgatója.
Ha nem is teljes intenzitással, de már az elmúlt hónapokban ráfordult a \"célegyenesre\" a politika. Gyömöre Máté politikai elemző szerint erre utal a rezsicsökkentés is, amire az ellenzék egyelőre nem talált megfelelő választ. A közösségi médiában és az ottani kommunikációban nehezen választható el a kampányidőszak a ciklus többi részétől − véli Berkes Ákos, a Political Capital közösségimédia-szakértője. A kétirányú kommunikáció pedig azt feltételezi, hogy az elért felhasználóknak a pártok képesek folyamatosan releváns tartalmat szolgáltatni. Minden idők egyik legérdekesebb és legerősebb kampányára számít Antal Attila politikai szakértő, ami szerinte azt is jelenti, hogy a felfokozott hangulatban szinte minden történésnek \"kampányíze\" lehet. Nehéz lenne a kampánykezdet dátumát meghatározni, a kormányzati politika ellenzéki kritikája ugyanis az elmúlt három évben olyan intenzív és totális volt − akárcsak a kormánypárti válaszok −, hogy a rezsicsökkentés sem jelent nyitószakaszt − fogalmazott Böcskei Balázs, az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) igazgatója.
A Kantar Media adatai szerint 2006-ban listaáron csaknem 2 milliárd forintot költöttek el kereskedelmi médiumokban a pártok, a teljes reklámbüdzsé 23 százalékát, a 2010-ben 4-5 százalékos részarányt elérő közmédiában azonban ingyen hirdethetnek majd. Alexa szerint pozitív változás, hogy a sajtóorgánumokban nyilvános listaáron jelenhetnek meg a hirdetések − utóbbi szabály azonban nem vonatkozik sem a szórólapokra, sem a plakátokra, a rendezvényekre vagy a személyes megkeresésekre sem. Márpedig abban a politikai elemzők is egyetértenek, hogy a helyi kampányok, személyes \"bekopogtatások\" mind nagyobb szerepet játszanak. Mindez növeli a közösségi oldalak szerepét, bár az elemzők szerint ezt túldimenzionálni sem érdemes, a penetráció mindenesetre már elérte azt a szintet, hogy a kampányszervezésnél is megéri figyelembe venni a \"webkettes\" eszközöket. Berkes úgy látja, a legnagyobb közösségi oldalon a számok alapján nem is áll rosszul a magyar politika (arányaiban például sokkal kevésbé marad el Orbán Viktor Barack Obamától). Eltérő módon, de már a \"régi pártok\" is élnek a közösségi lehetőségekkel, a blogok egy része pedig átvette vagy legalábbis megingatta a politikai napilapok véleményvezéri szerepét, pártpolitikai kötődésük azonban kontraproduktívvá válhat. Ennek ellenére várhatóan éppen a blogok száma emelkedik majd leginkább, így ugyanis olcsón és jól célozhatóan érhetők el a potenciális szavazók. (További részletek a www.napi.hu-n.)
Napi Gazdaság, Pelsőczy Csaba
