Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A hazai bankkártya-elfogadásban érintett hitelintézetek támogatandónak tartják a MasterCard és a Magyar Nemzeti Bank közös projektjét, amelynek során − miként arról már írtunk (Napi Gazdaság, 2013. február 19.) pilot projektként egy előre kijelölt területen élő valamennyi kereskedő számára térítésmentesen felajánlanák a pos-készülékek telepítését és annak használatát. A MasterCard a projekt költségeire 1 millió eurót ajánlott fel. A legnagyobb kereskedelmi bank, az OTP szerint a MasterCard/MNB projekt keretében egy közepesen fejlett megyében indulna egy pilot, a bankok feladata pedig a kereskedői akvizíció lenne. Az OTP nyitott arra, hogy részt vegyen a pilot projektben, a bank tájékoztatása szerint az előkészítésre hamarosan munkacsoport jön létre a kártyacég, az MNB és az elfogadó bankok részvételével, amelynek feladata lesz kidolgozni, hogy pontosan milyen módon fog történni a kereskedői akvizíció, valamint az eszközök rendelkezésre bocsátása és üzemeltetése. Fontos lenne, hogy a másik nagy kártyatársaság, a Visa is csatlakozzon a projekthez, valamint hogy a szabályozói oldal és a GVH is képviseltesse magát a projektben. A másik nagy elfogadó, a K&H is az együttműködést hangsúlyozza, hiszen minden olyan programban részt vesznek, mely a piac fejlesztését célozza. A bank szerint megfontolandó lenne, hogy a program a bankszövetség bevonásával kerüljön kidolgozásra, ebben az esetben a szakmai munkacsoport munkájában is részt vennének.
Az UniCredit Bank kártyaelfogadási ügyfélportfóliójának nagyobb részét jelenleg is a kkv-szektor kereskedői képviselik, így a gyakorlatban tapasztalják, milyen fontos szerepe van a meggyőzésnek és az ösztönzésnek még akkor is, ha egyébként nyilvánvaló, hogy a kártyaelfogadással új, magasabb kiszolgálási minőséget tud nyújtani a kereskedő a vásárlóinak. A bank szerint ezért üdvözlendő a kártyaelfogadó hálózat fejlesztését célzó program, várják a további részleteket, és készek arra, hogy azok kidolgozásában is részt vegyenek. Az Erste szerint a program sikerét nagyban elősegítheti, ha olyan kereskedőkhöz kerülnek majd a terminálok, akik valóban forgalmaznak is majd a pos-készülékeken keresztül. A Budapest Banknál emlékeztetettek, hogy egyelőre csak javaslatok hangzottak el, így a bank a végleges pályázati anyag ismeretében fog majd dönteni arról, hogy részt kíván-e venni a pályázatban.
A pilot projekt a bankok szerint hozzásegíthet annak a problémának az eldöntéséhez is, hogy valóban a bankkártya-elfogadás költségei tartják-e vissza a kereskedőket a projekttől. Bár a MasterCard által kezdeményezett korábbi program erre markáns választ adott − a teljes ingyenesség ellenére mindössze a megkeresett kereskedők 8 százaléka kötötte be a pos-terminált a próbaévre −, a vita régóta a költségekről szól. Ezzel kapcsolatban az Ersténél elmondták: a hazai kereskedők döntő többsége esetében normál ügyletmenet mellett a gazdasági racionalitás jelenlegi bankközi jutalékszintek mellett is a bankkártya-elfogadás szükségességét indokolná, mivel a készpénzkezelésből fakadó költségmegtakarítás és a forgalmi többlet ellensúlyozza a bankkártya-elfogadással járó költségeket. Az egyértelmű, hogy a pos-hálózat a kisebb forgalmú üzleteknél alulfejlett. A telepítés sikerének egyik fontos tényezője az UniCredit szerint a kapcsolódó költségszint. Minél kisebb a kereskedő forgalma, arányaiban annál magasabbak a fix költségelemek egy terminál üzemeltetésénél. Ennek értelmében az eszközök (terminálok) beszerzésének, bérlésének a támogatása segíthet leginkább a hálózatfejlesztésben, míg a forgalomfüggő költségek − márpedig ide tartozik a most szabályozandó interchange-díj is) ennél kevésbé érzékenyek, hiszen alacsonyabb forgalomhoz arányosan alacsony mozgó költség járul.
Az OTP szerint az elfogadói piac jelenleg úgy néz ki, hogy azok a kereskedők, akiknek az üzletmenetük szempontjából fontos, hogy el tudjanak fogadni kártyát, már bankkártya-elfogadók vagy igyekeznek azzá válni, és maguk keresik meg az elfogadó bankokat ajánlatkéréssel. Egy másik csoportja a kereskedőknek ugyan nem keresi a lehetőségét annak, hogy kártyaelfogadóvá váljon, de pozitívan reagál a bankoktól érkező üzleti ajánlatra. Végül van egy harmadik csoportja a kereskedőknek (jellemzően a kisebb településeken működő, kis forgalmú vállalkozások), akik nem mutatnak affinitást a bankkártyák elfogadására. Ennek okai között ugyanakkor nem a legmeghatározóbb a kártyaelfogadói jutalék. A leggyakrabban előforduló ellenérvek szerint nincs igény kártyabirtokosi oldalon az elfogadásra, a bérelt pos-terminál havi bérleti díja (ami kártyaforgalomtól függetlenül több ezer forintos rendszeres havi kiadást jelent a kereskedő számára) nem elfogadható a kereskedők számára, ám saját maguk nem hajlandók beruházni pos-terminálba, mivel annak beszerzési költségét nem tudja kitermelni a vállalkozás. Mind az OTP-nél, mind a K&H-nál, a kisebbek közül pedig a Budapest Banknál arra hívták fel a figyelmet, hogy a kártyaelfogadás egyik legfőbb elutasítási indoka a készpénzfizetés előnyben részesítése, miután a bankkártyás fizetések jóváírása minden esetben bankszámlán történik, ezáltal láthatóvá válik az adóhatóság számára. A jövedelemfehéredés elleni küzdelem ugyanakkor a bankkártya-elfogadástól független gazdasági kérdéseket vet fel − tették hozzá a K&H-nál.
Napi Gazdaság, Marton Szilvia
