A válság hatásai jelentősen megnehezítik a munkánkat − jelentette ki Búza Éva, a Garantiqa-Hitelgarancia Zrt. üzleti vezérigazgató-helyettese a Joint Venture Szövetség múlt heti rendezvényén. Mint mondta, az utóbbi években nem növekedett az állományuk, ami szerinte annak tudható be, hogy a hitelgaranciát drágának tartja a piac. Búza ennek magyarázatára elmondta: addig nem lehet olcsóbbá tenni ezt a terméket, amíg a rossz portfólió fedezetére nincs megoldás. Ennek érdekében még az első félévben tőkeemelés lesz, amely lehetővé teszi a díjcsökkentést, mert a tőkeemelés fedezetet nyújt majd a rossz portfólió várható kockázatainak kezelésére.
Ugyanakkor Búza Éva szerint még a tőkeemelés mellett sem lesz megoldható az, hogy a Garantiqa 0,5 százalékos díj mellett nyújtson garanciát − a jelenlegi tárgyalások nyomán a díj 45 bázisponttal szoríthatja le a hitelösszegre vetített garanciadíjat. E tekintetben érdekes, hogy a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja például az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által használt metodikát veszi alapul, amely − miként jeleztük − a hitel egészére vetíti a garanciadíjat, míg a Garantiqa eddig konzekvensen a garantált állományra vetítette a díjmértéket. A fentiek nyomán ugyanakkor a garanciaszervezet mai számításai szerint lenne mód az MNB programjának támogatására abban az esetben, ha az állam (az NGM) kész lenne a Széchenyi kártyaprogramban megszokott megoldáshoz hasonló és mértékben azzal megegyező, 0,75 százalékos garanciadíj-támogatást nyújtani a termékhez. Ebben az esetben az átlagos 2 százalékos garanciadíj a tőkeemelés és a garanciadíj-támogatás révén a vezérigazgató-helyettes szerint valóban az MNB által várt 0,5 százalékos szintre csökkenhetne.
