Törvények is hiányoznak az önkormányzati adósságrendezéshez

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A megyei jogú városok és a fővárosi kerületek adósságrendezésére kiírt előzetes határidő április 15-én lejárt ugyan, egyelőre keveset tudni a konszolidáció második köréről. A csúszás már kézzelfogható, vagyis nehéz lesz június végéig lezárni a folyamatot. A Napi Gazdaság információi szerint Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter csak az elmúlt napokban bólintott rá, hogy az elszámolás − összhangban Orbán Viktor miniszterelnök tavaly őszi bejelentésével, amely döntően az önkormányzatok devizaadósságának rendezését irányozta elő − a devizakitettség sorrendjében történjék.

Az egyedi megállapodások alapján kialakult százalékos adósságátvállalás során így először a svájci frankban nyilvántartott, majd az euróhiteleket veszi át az állam az önkormányzatoktól, később − ha marad az adott helyhatóságnak kerete − ezt követhetik a forinttartozások, illetve az MFB-hitelek kiváltása. Miközben a bankok eleve így készültek, a kormányzati oldalon úgynevezett pro-ráta felosztásban is gondolkodtak, amelyben településenként egyedi elbírálás alapján vállalták volna át az adósságot, ez a megoldás azonban nem teljesíthette volna a fő célt, hogy az önkormányzatok (s így az állam) devizakitettsége csökkenjen.

Nagy kérdés egyelőre, hogy mi lesz a helyhatóságoknál megmaradó tartozásokkal. Összességében az látszik, hogy a települések rendelkeznek majd elegendő forrással a megmaradt hitelek törlesztésére, a fennmaradó összeget így komolyabb gond nélkül hozzá lehet igazítani bevételeikhez, sok esetben még a futamidő is rövidíthető. A jelenlegi törvényi szabályozás azonban nem teszi lehetővé a kondíciók újratárgyalását. A stabilitási törvény szerint ugyanis a banki hitelmegállapodások módosításához egyedi kormánydöntés kell, ráadásul − Európában unikális módon − a pénzügyi szolgáltatásokra itthon közbeszerzési eljárást kell kiírni − és e szabályok vonatkoznak a meglévő adósság átstrukturálására is. Mindez azt is jelenti, hogy amíg e feltételeken nem módosítanak, előfordulhat, hogy az adott önkormányzat továbbra is a konszolidáció előtti törlesztőrészletet kénytelen fizetni hitelező vagy kötvénykibocsátó bankjának. Ez alapjaiban befolyásolná az adott település finanszírozási lehetőségeit és rendkívül rossz pozícióba hozná a 2014−2020-as uniós költségvetési ciklus pályázati pénzeiért folyó csatában.