Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
− A ma nyilvánosságra kerülő kutatásból kiderült, hogy mi okozta a megtakarítások növekedését a korábbi felméréshez képest?
− Az Öngondoskodási Index szerint tavaly ősz óta 43-ról 50 százalékra nőtt azok aránya, akik rendelkeznek valamilyen banki vagy pénzpiaci megtakarítással. Tény, hogy a magyar lakosság jó ideje nettó hitel-visszafizető, tehát több hiteltől szabadul meg, mint amennyit újonnan felvesz. Ebből következik, hogy nő a megtakarítási képessége, talán ez is megmutatkozik ebben az adatban. Közel 150 ezren vették igénybe eddig az árfolyamgátat, ami azonnali kiadáscsökkenést jelent a háztartásoknak, az így megmaradó összegek is hozzájárulhattak a növekedéshez.
− Mennyire vannak tisztában a \"megtakarítók\", hogy a folyószámla nem igazi megtakarítási termék − vagy épp az áll emögött, hogy likvid tartalékban gondolkodnak csak?
− A folyószámla a legismertebb termék, a bankban megtakarítók 46 százaléka használja, a többi, megtakarításra alkalmasabb lehetőség ismertsége sokkal alacsonyabb: például a lekötött betét elterjedtsége 35 százalék, míg a lakás-takarékpénztári számlával már csak a megkérdezettek ötöde rendelkezik. Dolgoznunk kell azon, hogy ez megváltozzon, hiszen közös érdekünk, hogy ügyfeleink a céljaiknak, lehetőségeiknek legmegfelelőbb termékeket használják. Ezért gondolom azt, hogy a bankfiókokban nyújtott tanácsadási szolgáltatás felértékelődik a következő időkben. Ugyanakkor azt is tudomásul kell vennünk, hogy az Öngondoskodási Index szerint az emberek több mint fele még mindig nem képes havi bevételéből félretenni.
− Bár a felmérés még aligha kérdezhetett erre rá, de érdekelne: az egyéni számlás nyugdíjrendszer körüli újabb problémák véleményük szerint ráébresztik az államban bízó 60 százalékot arra, hogy az állam nem fog segíteni?
− A gazdasági, pénzügyi válság egyik pozitív mellékhatása, hogy erősödik az emberek felelősségérzete a saját jövőjük iránt. Mivel a nyugdíj az egyik legkézenfekvőbb jövőbeni pénzügyi kihívás, ez a kérdés a legtöbb embert foglalkoztatja. Igaz, hogy az emberek kétharmada úgy gondolja, hogy az állam feladata, hogy gondoskodjon a tisztességes nyugdíjról, de közben 72 százalékuk arra számít, hogy önmagában nem lesz elegendő az állami nyugdíja a megélhetéshez. A felismerés tehát jórészt adott, a kérdés inkább az, hogy az egyéni felkészülésre való hajlandóság (és képesség) mikor terjed el még jobban. A felmérés szerint az idős korára megtakarítással még nem rendelkezők ötöde tervezi, hogy elkezdi a takarékoskodást a nyugdíjas évekre.
− Miközben szemmel látható a megtakarítási képesség hiánya, a felmérés szerint mégis fontos a fogyasztás − hiszen például a ruhatár frissítése, bővítése a leginkább tervezett \"beruházás\"...
− A célok valóban sokrétűek, s az aktuálisan jelentkező, kézzelfogható igények kielégítése gyakran égetőbbnek tűnő feladat, mint a hosszú távú pénzügyi célok megvalósítása. Azt azonban hangsúlyoznám, hogy a takarékoskodási célok megfogalmazása nagyban segíti a célok elérését. Már a kis összegű, folyamatos megtakarítás is egyre közelebb visz a célok eléréséhez, anélkül hogy jelentősen megterhelné a család havi költségvetését.
