Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Pécsett nem kifogásolják, hogy a hulladékipar árait hatóságilag szabályozzák, ezt korábban önkormányzati díjrendeletben állapították meg − mondta a Napi Gazdaságnak Magay Miklós, a Pécs Városfejlesztési és Kommunális Referatúra vezetője. Az új rendszerben több szempontot lehet mérlegelni, mint amennyit egy cég venne figyelembe − tette hozzá Magay. Mivel a szilárd hulladék szállítása kötelező közszolgáltatás, a fogyasztónak nincs döntési lehetősége, hogy igénybe veszi vagy sem. Így ez a terület nem is versenyeztethető a hagyományos piaccal. Magay szerint azonban a kulcskérdés nem ez, hanem a szolgáltatás ellenértéke, amit alapvetően a szolgáltatás fenntarthatóságához kell igazítani. A Baranya megyei székhelyen csak önkormányzati tulajdonban lévő cég végzi a szilárd és a folyékony hulladék gyűjtését, így az új, hatályos hulladéktörvény gyakorlati alkalmazása nem jelent problémát. (A jogszabály szerint a külföldi cégek 49 százalékban maradhatnak tulajdonosok a közszolgáltatást végző cégekben, a hulladékgazdálkodási tevékenységet azonban minden korlátozás nélkül végezhetik, valamint a szolgáltatást végző vállalatnak többségi önkormányzati vagy állami vállalatnak kell lennie.)
Szegeden hasonló a helyzet, de nem értenek egyet az új szabályozással. A hulladékszállítást közszolgáltatási szerződés alapján a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. látja el. Fennállása óta 100 százalékban önkormányzati tulajdon. Tavalyig az árhatóság − a helyi viszonyok figyelembevétele mellett − az önkormányzat volt − írta válaszában a szegedi önkormányzat sajtóosztálya. Mivel azonban a hulladékgazdálkodási törvény alapján ez a jogkör 2013-tól megszűnt, az állam ezentúl felülről szabályozva maximálta a díjemelést (4,2 százalék), amelyre még a hulladéklerakást terhelő járulék rakódik. A törvényi változás miatt az érintett önkormányzatoknak létkérdéssé vált a lakossági terhek mérséklése és a járulékfizetés alá vont hulladék tömegének csökkentése. A bevezetett termékdíjrendszer a korábbi rendszerrel ellentétben kevesebb forrást juttatott vissza a közszolgáltatóknak. Emellett a betétdíjas rendszer törvényi változása a közszolgáltatók szelektív gyűjtési rendszerében csökkentette a hasznosítható, értékes másodnyersanyagok arányát, ami egyértelműen az eddigi veszteségek görgetéséhez és felhalmozásához vezetett. A hulladéklerakási járulék a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.-nek legkevesebb 130 millió forint többletkiadást jelent. A hulladéklerakási járulék meghatározása diszkriminatív, hiszen csak bizonyos hulladékfajtákra vonatkozik, de teljes egészében kimarad a nem veszélyes termelési hulladék. Ezzel gyakorlatilag a lakossági terhek nőnek, míg a közszolgáltatási díj esetében a tényleges költségeket nem lehet érvényesíteni.
