Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A PSZÁF tavaly összesen 183 esetben vizsgálta a hazai bankok tőkehelyzetét az úgynevezett SREP (felügyeleti felülvizsgálat) során. A vizsgálatok alapja a hitelintézetek saját tőkeszükséglet (ICAAP)-számítása, amelyet ugyanakkor a felügyelet áttekint és meghatározza a SREP-tőkeszükségletet.
Tavaly a nagybankok 5,6 százaléknyi többlettőke-szükségletet jeleztek saját számításaik szerint, ám a felügyelet ennél jelentősebb, 37,5 százalékos többlettőke-előírást fogalmazott meg. Ennek következtében a nagybankoknak 621,4 milliárd forint többlet-tőkebevonást írt elő − ez azonban nem egyszeri tétel, a 2010 óta felállított SREP-számítás alapján szükséges tőkeszükségletet jelöli. A többlettőkeszükséglet-előírásokat az intézmények vitathatják, sőt az anyabankok saját home-felügyeletének is joga van vitatni a tőkeelőírás mértékét, ám Gázmár Zoárd, a felügyelet igazgatója szerint eddig minden tőkebevonási előírást sikerült megvédenie a PSZÁF-nak. Nem akarjuk azt állítani, hogy ha nem lett volna a PSZÁF-elvárás, akkor a bankok nem lépték volna meg az elmúlt években tapasztalt tőkepótlást. Ám az biztos, hogy más országokkal szemben, ahol a felügyelet nem volt elég határozott, a magyar bankrendszer biztonságához komoly mértékben hozzájárult a kemény felügyeleti elvárás, s így most valóban biztonságos bankrendszerről beszélhetünk − mondta Gázmár.
A jelzálog- és projekthitel-portfóliók romlásában javulást, legalábbis erős lassulást érez vizsgálatai nyomán a PSZÁF, ám ameddig nem lesz stabil a folyamat, addig folyamatosan komoly többlettőke-előírást fognak meghatározni a SREP kapcsán − hívta fel a figyelmet a felügyelet igazgatója.
