A Napi Gazdaság információi szerint a hazai zsírórendszeren az év első hónapjaiban nem csökkent, sőt bizonyos mértékben még növekedett is az elszámolási forgalom, vagyis a tervektől elmaradó tranzakciósilleték-bevételért nem a zsírókör okolható. Mint ismert, februárban a költségvetésbe mindössze 13,374 milliárd forintnyi illetékbevétel érkezett, miközben a 301 milliárdos tervezett bevétel 27 milliárdos időarányos bevételt irányzott elő.
A pénzügyi tranzakciós illetékre rendkívül gyorsan reagált a piac − indokolta Varga Mihály azt, hogy miért keletkezett már az első hónapban számottevően kisebb bevétel az illetékből a számítottnál. A tárcavezető szerint éves szinten a tervezetthez képest 80 milliárd forinttal alacsonyabb lehet a bevétel. A kormányzat a Bankszövetséggel úgy állapodott meg, hogy az első félév adatainak vizsgálata nyomán döntenek majd arról, milyen módosítások lesznek az illetékszabályozásban.
Varga szerint a pénzintézeti ügyfelek összevonták számláikat, illetve egyszerre utalnak korábban több tételben indított összegeket, hogy így a 6000 forintos tranzakciónkénti maximumra csökkentsék az utalások illetékköltségét. A Bankszövetséggel kapcsolatos tárgyalásokon megkérdezzük majd azt is, az ő véleményük szerint mi lehet az oka a tervektől történő elmaradásnak − mondta a nemzetgazdasági miniszter.
A zsíróadatok nyomán ugyanakkor egyértelműnek látszik, hogy az elmaradások legnagyobb része a Magyar Államkincstár utalásaihoz köthető. Ezzel kapcsolatban a miniszter jelezte: mivel van ráhatásuk, az állami intézményi körből a várt illeték be fog folyni év végéig. A másik komoly tétel a zsírókörön kívüli devizaforgalomból származó − pontosabban elmaradó − bevétel lehet. Itt egyértelműnek látszik, hogy a nemzetközi kereskedelemben érdekelt (nagy)vállalatok az előzetes félelmeknek megfelelően külföldre vitték pénzforgalmukat s külföldi intézménynél veszik igénybe a cash pooling szolgáltatást.
