Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nyílt levélben tiltakoztak szakmai szervezetek és tudományegyetemek a kormány vízgazdálkodásról szóló törvénymódosítási javaslata ellen. Az aláírók szerint a módosítás elfogadása beláthatatlan következményekkel járna a hazai termál- és felszíni vizekre: a tervezet megszüntetné az energetikai célú termálvíz-kitermeléshez kapcsolódó visszasajtolási kötelezettséget, ami ahhoz hasonló következményekkel járhat, mint amikor néhány évtizede a fokozott vízkitermelés miatt számos karsztforrás elapadt és a Hévízi-tó is veszélybe került. Egy kitermelő kútra két visszasajtoló egységet kell építeni, amelyek ára darabonként 150-200 millió forint is lehet.
A tervezet mögött az agrárlobbi állhat, noha megkérdőjelezhető, hogy valóban több ezer mezőgazdasággal foglalkozó család használ termálvizet, mint ahogyan az az érvelésben elhangzik − mondja Kóbor Balázs geológus, a Dél-alföldi Termálenergetikai Klaszter és a Magyar Termálenergia Társaság tagja. A javaslat rendkívül egyoldalú módon az agrárium érdekeire fokuszál, a stratégiai fontosságú és egyre jobban felértékelődő magyarországi vízkészlet megóvásának szempontjaira nem fordít figyelmet a szakember szerint. Érdekes helyzetet eredményezhet, hogy közben a visszasajtoló kutak építését a magyar állam EU-forrásokból is támogatja az Új Széchenyi terv (ÚSZT) pályázatainak keretében. Hódmezővásárhelyen, ahol a régió egyik legnagyobb ilyen rendszere üzemel, a kilencvenes évek eleje óta visszasajtoló kutak is működnek.
A területen új szereplők is megjelennek, a CBA-közeli, alapvetően logisztikai profilú szegedi Hansa-Kontakt Inv. Kft. például nemrég nyert el GOP-támogatást hasonló célra. Az új tevékenység beindításához szükséges korszerű geotermikus fúróberendezés megvásárlásához a Hansa-Kontakt az ÚSZT Gazdaságfejlesztési Operatív Programjában kiírt pályázaton közel 450 millió forint uniós támogatást kapott, a beruházás teljes költsége 1,883 milliárd forint. A társaság jelenleg csaknem 240 embert foglalkoztat, az új geotermikus kútfúrási üzletág létrehozásával pedig 30 további munkahelyet hoznak létre. Az MTI szerint a geotermikus kutak fúrását 2013 második negyedévében kívánja elindítani a cég, új üzletágként.
Az Országgyűlés kormánypárti többségű szakmai bizottsága általános vitára alkalmasnak találta a javaslatot, ha pedig a parlament elfogadja azt, az egyik legfontosabb természeti erőforrás, a termálvízkészlet tönkretétele mellett foglal állást − fogalmazott Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért országgyűlési képviselője, a parlament fenntartható fejlődés bizottságának elnöke a keddi vitán. A javaslat rövid távon a termálvízkincs túlzott kitermelését okozza, ami hosszú távon beláthatatlan következményekkel járhat a képviselő szerint. Bencsik János kormánypárti képviselő, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Nemzeti Alkalmazkodási Központjának igazgatóhelyettese, korábbi energetikai államtitkár szerint a fenntarthatósági kritériumok szigorítására, differenciált, a helyi vízviszonyokat is figyelembe vevő jogszabályi keretekre lenne szükség.
