Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Bár az oktatási kabinet 20 százalékos megtakarítást vár a szakképzési intézményi rendszer átalakításától (a több mint hétszáz szakképző iskolát alig ötven intézménybe olvasztaná össze a kormány), a szakpedagógusok és a munkaerő-piaci szakemberek is azt mondják, a tervezett változás nem eredményezné a prognosztizált pozitív változásokat. Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége elnöke a Napi Gazdaságnak elmondta, a szakképzés hatékonyabbá tétele alapvetően jó lenne, a munkaerő-piaci igények azonban sokkal gyorsabban változnak, mint az oktatási rendszer. Vannak \"hiányszakmák\", amelyek feladathoz kötöttek, míg a szakiskolákban szakmák végzésére képzik ki a diákokat. Hiába kapnak a végzősök lakatosipari szakemberi képesítést, ha a munkaadók logisztikusi vagy csoportvezetői állásra hirdetnek ajánlatot − tette hozzá Csaposs.
Lapértesülések szerint az oktatási intézményrendszer átalakításával 2016-ra 40 százalékkal, 121 ezerre csökkenne a gimnazisták száma a középiskolai felvétel vizsgaeredményhez kötésével. Ugyanakkor harmadával nőne a szakiskolások száma. Ez azonban nem igaz − mondta Fügedi Beatrix pedagógus. A volt országos szakfelügyelő szerint ugyanis a gimnáziumi érettségivel rendelkező diákok nem mennek át a szakképzésbe.
A szeptembertől startoló átalakítás − Farkas Ferenc, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos válaszmányi tagja szerint − valóban 20 százalékos megtakarítást hozhat, de csak a pedagóguselbocsátások révén. Ősztől csak teljes állományban foglalkoztatott pedagógus taníthat, az óraadó tanárok tehát \"kijáró pedagógusokként\" akár 4-5 intézményben tartanak majd órát. A 2011-es törvény szerint megyénként egy szakiskola működhet majd, de szakértők szerint ezek egy nagy \"gigaintézmény\" alá tartoznak, ezt pedig a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) felügyeli. Ezzel a rendszer centralizálódik. Farkas egyetért azzal, hogy a szakiskolák nem nyújtanak perspektívát a fiataloknak, többségük a maradékelv miatt jár oda, konkrét célok nélkül. Ezen azonban pozitív ösztönző rendszerrel lehetne változtatni. Példaként említette a svájci struktúrát, ahol több tízezer forintnyi ösztöndíjat kapnak a közepes átlagú szakmunkástanulók, az itteni viszonyokhoz képest havi 15-20 ezer forint is komoly előrelépés lenne.
