A ciprusi bankbetéteseket 2000 óta a szigetország Betétbiztosítási Alapja (DPS), a ciprusi jegybank égisze alatt működő jogi személyiségű szervezet védi, ám sokak szerint csak azért jött létre a szervezet, mert nemzetközi szervezetek − például az OECD és az EU − előírja a betétvédelmi rendszerek meglétét. Az alap a betétbiztosítás mára nemzetközi standardalkotó szervezetévé nőtt IADI-nak például nem tagja, csupán a kisebb presztízsű európai szervezeteket tömörítő fórumnak (EFDI).
A ciprusi jegybank honlapján elérhető tájékoztató szerint 2012 áprilisában 29 bank, bankfiók tartozott a betétbiztosítási rendszerbe − közöttük a Görögországban, Romániában és Angliában fiókkal rendelkező, s most a Laiki (Népbank) százezer euró alatti betétjeit átvevő Bank of Cyprus. Érdekesség, hogy nem tartozik a betétvédelem alá a két ciprusi szövetkezeti bank (külön betétvédelmi szervezetük van), valamint kilenc külföldi bank fiókja, köztük két román bank. A ciprusi betétbiztosítási rendszer uniókonform, azaz a betétek náluk is 100 ezer euróig élveznek teljes védelmet − tájékoztatott Tóth István, az Országos Betétbiztosítási Alap szóvivője.
Komoly különbség ugyanakkor a magyar és a ciprusi betétbiztosítás között, hogy a DPS még soha nem kártalanított, így tapasztalatai sincsenek. Ez pedig azzal fenyeget, hogy ha a közeljövőben bekövetkezik egy bankcsőd − ami a jelen helyzetben egyáltalán nem kizárt −, komoly kérdés, hogy a ciprusi betétbiztosítási szervezet képes lesz-e az unió által megkövetelt 20 munkanapon belüli kárrendezésre. Ez már csak azért is nehézkes lehet, mivel − szemben hazánkkal, ahol csőd esetén a banki nyilvántartás alapján \"hivatalból\" indul a folyamat − a kártalanítás alapja Cipruson a betétesek igénybejelentése. Ez azzal jár, hogy bankcsőd esetén minden betétesnek magának kell megjelennie a csődbe jutott fióknál, igazolva igényét. Tehát a betétekért történő sorállást egy csőd esetén újabb tumultuózus jelenetek válthatják majd a szigetországban.
