Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
− Milyen elképzelésekkel indul neki az elnökségi tagságnak?
− Fontos hangsúlyozni, hogy a Bankszövetség elnöksége kollektív testület, amely ráadásul a tagbankok által meghatározott irányvonal mentén működik. A pénteki testületi ülés a Bankszövetség alelnökének előterjesztése alapján megszabta az új elnökség számára az ez évi kulcsfeladatokat. Jól látható − és ezt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter felszólalása is megerősítette −, hogy a kormányzat és a bankok célja közös abban a tekintetben, hogy gazdasági növekedésre van szükség. Ezt a bankrendszer a hitelezés oldaláról tudja elsősorban támogatni, ám ehhez finanszírozható, a jövőben bízó, nyugodt szabályozási környezetben működő és ezért beruházni akaró vállalkozások szükségesek. Arra fogok törekedni, hogy olyan javaslatok kerüljenek az elnökség és azt követően a kormány asztalára, amelyek segítik a vállalkozások hitelhez jutását, természetesen tiszteletben tartva a kölcsönös kockázatvállalás jelentőségét. A korábbi tapasztalataimnak, elveimnek megfelelően fogok dolgozni a Bankszövetség elnökségének tagjaként is, azaz a műhelymunkára, az érvek, ellenérvek megvitatására fogok koncentrálni, kerülve mindaddig a nyilvánosságot, amíg nem sikerül egy adott kérdésben megállapodásra jutni.
− A kormányzat és a bankok közötti együttműködés fontos eleme a növekedési paktum kiteljesítése. Milyen irányokat tartana fontosnak?
− A bankrendszer alapvetően érdekelt abban, hogy hitelezzen, hiszen egyfelől ez az alapfunkciója, másfelől csak így tudja tulajdonosai számára a részvényesi értéket növelni. Ugyanakkor a jelenlegi gazdasági helyzet alaposan megrostálja a hitelezhető vállalkozások körét, illetve a vállalkozások hiteléhsége is eléggé visszafogott. A fentiek miatt rendkívül fontosnak tartanám a kis- és középvállalkozások számára az állami hitelgarancia-rendszer terjedelmének növelését, beleértve a garancia mértékének növelését, illetve a garanciadíjak mérséklését. Ezek az intézkedések szerintem növelnék a vállalkozások hitelhez jutásának esélyeit, a másik oldalon pedig mérsékelnék a kis- és középvállalkozások hiteleinek tőkekövetelményét, illetve mérséklődhetnének a törlesztőrészletek. Természetesen egy ilyen javaslatnak ki kell dolgozni a költségvetési hatásait is, de meggyőződésem, hogy a multiplikátor-hatás révén (hitelbővülés, gazdasági növekedés) az egyenleg a költségvetés szempontjából is pozitív lesz. Fontosnak tartom továbbá azt is, hogy az eddigieknek megfelelően növekedjen az Eximbank és az MFB szerepe a hosszú lejáratú hitelek refinanszírozásában.
− Önt a kis- és középbankok képviselőjeként választották a Bankszövetség elnökségébe. Milyen többletfeladatokkal jár ez?
− A hazai bankrendszer képviselői felkészült, nagy tapasztalattal rendelkező, konzervatív szakemberek, akik felelősek saját bankjuk teljesítményéért és képesek együttműködni egymással annak érdekében, hogy a szektor számára kiszámítható, stabil szabályozási környezet jöjjön létre. Ugyanakkor bizonyos kérdésekben lehetnek eltérő szempontjaik a kis- és középbankoknak, amelyeket érdemes megjeleníteni a döntéshozatal során. Megtisztelőnek tartom, hogy erre a feladatra a bankvezetők többsége engem alkalmasnak tartott és igyekezni fogok ezt a feladatot eredményesen ellátni. Épp ezért szoros együttműködésre törekszem majd a többi kis- és középbank vezetőivel is.
