Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Raiffeisen Bank Zrt. csatlakozásával immár nincs olyan hazai nagybank, amely ne csatlakozott volna a Széchenyi kártyaprogramhoz, így lényegében lezárult a partnerbanki hálózatbővítés − jelentette be Krisán László, a kártyaprogramot működtető KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója tegnapi sajtótájékoztatóján. Míg a hazai kis- és középvállalkozói hitelállomány 7 százalékkal csökkent, addig a Széchenyi kártyaprogramé 3-4 százalékkal növekedett, tavaly 20 ezer új kártyát bocsátottak ki a partnerbankok, amelyekkel 130 milliárd forint hitelt helyeztek ki. Míg a takarékoknál az átlagos hitelkeret 4-5 millió forint, addig az MKB Zrt.-nél például 12 millió forint az átlagos kihelyezés. A kártyaprogram elemei közül a folyószámla- és forgóeszközhitel dübörög, a beruházási hitel ugyanakkor nem keresett. Krisán szerint a beruházások fejlesztése érdekében érdemes lenne elgondolkodni a kamattámogatás növelésén.
A vállalati devizahiteleknél alapvetően más a helyzet, mint a lakosságiaknál: az exportáló vállalkozások számára a devizahitel a kockázatokat csökkenti − válaszolta Dercsényi György, a Raiffeisen üzletágvezetője a Napi Gazdaság azon kérdésére, hogy a miniszterelnök felvetette a vállalati devizahitelesek \"megmentését\". Krisán szerint a lakossági devizahitel-kitettség gátolja a vállalkozási lehetőségeket, véleménye szerint ezért az árfolyam hektikusságát csökkentő megoldásokat kell használni. Előzetesen fel kell tárni, hogy a kkv-k mekkora körét érinti valójában a devizahitel-kitettség, emellett azonban más − piaci − szempontokat is figyelembe kell venni. A vezérigazgató szerint annak nincs értelme, hogy mindenkit megmentsenek, a vállalkozásoknál azt is mérlegelni kell, hogy csak azok kapjanak segítséget, amelyek így életképesek maradnak.
