Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Különleges az ország helyzete, hiszen nálunk süllyedő pályára került az adósságráta, amit úgy kapunk meg, hogy a GDP-változás arányához mérjük a nominális adósságállomány változását − mondta Borbély László, az ÁKK vezérigazgató-helyettese. Hozzátette, az adósságráta süllyedésének nem feltétele, hogy a nominális adósság csökkenjen, elég, ha a növekedés üteme kisebb, mint a nominális GDP bővülése. Másfelől a 2011-től beállt trendbe bele kell számítani a magán-nyugdíjpénztári eszközök bevonását is, enélkül ugyanis jelentősen emelkedett volna a mutató. Bár az unió felé 2011-re sikerült elfogadtatni a 4 százalékos költségvetési többletet, a vagyonelemek nélkül a költségvetés tényleges pénzforgalmi egyenlege 700 milliárd forintos mínuszban volt.
Ennek ellenére az ÁKK optimista, az elemzők szerint idén meglesz a 4 százalékos nominális GDP-növekedés, miközben az áht-hiány 3 százalék alatt marad. Az más kérdés, hogy ha hosszú távon érdemi adósságcsökkenésre van szükség, akkor 2,5 százalékos éves reál-GDP-növekedésre, mellette szigorú fiskális fegyelemre lenne szükség; például 1 százalékos elsődleges szufficitet kell a költségvetésnek kitermelnie. Nem lehetetlen, tavaly a nettó kamatfizetés a GDP 3,7 százalékát vitte el, a tételtől szűrt egyenleg masszívan aktívumban volt. Más országra ez nem igaz, Csehország finanszírozási feltételei például megengedik, hogy az elsődleges egyenleg is deficitet mutasson.
Borbély szerint sok külföldi állampapír-tulajdonos vásárolhatott a múlt hónapban kibocsátott dollárkötvényekből, erre abból következtet az ÁKK, hogy idén érdemben, mintegy 200 milliárd forinttal csökkent a külföldiek kezében lévő forintkötvény-állomány. Borbély szerint ez egyébként nem olyan nagy gond, hiszen 2008-ban megtanulhatta az ország, hogy a külföldiek egy pánik idején elsősorban a forintpiacról szállnak ki, volt is vagy fél év, amikor nem lehetett forintkibocsátásokat tartani, miközben a devizakötvény-piac likviditásával nem volt baj. Alapvetően az a tapasztalat, hogy akik a forintállampapírt veszik, azok veszik a devizát is, ilyen értelemben számolni kell kiszorító hatással egy devizakibocsátásnál. Az újabb devizakibocsátási tervről Borbély annyit mondott, hogy bár vannak alternatív bevonási lehetőségek, ezek egyre limitáltabbá válnak.
Rá van utalva ugyanakkor a hazai szereplőkre az ÁKK. Tavaly komoly eredményeket sikerült e téren elérni, hiszen közel 500 milliárd forinttal nőtt a háztartások kezében lévő állomány. Ez kockázatokkal is jár, hiszen a tavalyi vásárlások majd háromnegyede éven belüli lejáraton történt, ezért érezhetően rövidül az állampapírok átlagos hátralévő futamideje. Egyelőre a lakosság megújítja lejáró kötvényeit, de mindenképpen stratégiai cél, hogy nőjön az átlagos futamidő. Borbély elárulta, hogy már benyújtottak a minisztériumnak egy javaslatot egy új típusú, lakosságnak szánt termékről, de erről egyelőre nincsenek nyilvános részletek. A cél az, hogy ismét elérjük a 2004−2005 körüli szintet, amikor a forintállampapír-állomány 10 százaléka volt hazai rezidensek kezében, szemben a mostani 4,5-5 százalékkal.
