A kedvező inflációs adat gyengítette a forintot

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Idén februárban a fogyasztói árak csupán 2,8 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban − azaz a mutató a jegybank által megcélzott háromszázalékos határ alá esett. Ennél alacsonyabb éves inflációt csupán 2006 első felében mért a KSH. A piaci elemzőket is meglepte a szám, a Napi Gazdaság konszenzusa 3,1 százalékkal számolt. A látványos adatot a már érezhető 10 százalékos rezsicsökkentés mellett az is támogatta, hogy a vártnál erősebb a zsugorodó gazdaság alapfolyamataiból származó dezinflációs hatás. A következő hónapokban folytatódhat a csökkenés, egyes vélemények akár történelmi mélységbe, 2 százalék közelébe eshet az infláció (az eddigi rekordot a 2006. március−áprilisi 2,3 százalék jelentette).

A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek − derül ki a KSH adataiból. Az élelmiszerekért átlagosan ugyanannyit kellett fizetni, mint előző hónapban, ezen belül az idényáras élelmiszerek 2,1 százalékkal drágultak. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt egy hónap alatt (2,4 százalék), a dohányáruké a jövedéki adó mértékének emelése miatt. Kisebb drágulás volt a szolgáltatásoknál, ám a tartós fogyasztási cikkekért és a ruházati cikkekért kevesebbet kellett fizetni. A háztartási energia ára 7,4 százalékkal csökkent, ezen belül az áramnál és a vezetékes gáznál a 10 százalékos, államilag kikényszerített árcsökkentés teljes egészében megjelent az árindexben.

A maginfláció mérsékelten, 3,7 százalékról 3,6 százalékra csökkent a hónapban − emelte ki Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője. Úgy látja, a belső kereslet hiányát tükrözi az élelmiszerárak korábbi előrejelzésekhez képesti lassabb növekedése, mivel a termelők és a feldolgozók nem tudták áthárítani a takarmányköltségek tavalyi meredek emelkedését. Az infláció további enyhülésére számít Suppan, decemberig 2,5 százalékra csökkenhet az árindex, 2013 egészére 2,7 százalék, jövőre 3,2 százalékos fogyasztói inflációt vár.

Mivel az infláció várhatóan egész évben az MNB 3 százalékos célja alatt maradhat, volna lehetőség további kamatcsökkentésekre, amit a piacok áraznak is. A határidős kamatlábpiac 100 bázispontos további vágást áraz 6 hónapon belül. Azonban a forint különösen sérülékennyé vált az utóbbi hetekben, ami akadályozhatja a további enyhítést − véli a szakember. Szintén kérdéses az inflációs cél középtávú tarthatósága. A kockázatot az is jelzi, hogy a hosszabb lejáratú állampapírhozamok az utóbbi hetekben nem süllyedtek együtt a rövidebb lejáratokkal. A Takarékbank elemzője szerint amennyiben a forint gyengélkedése csupán átmeneti lesz, az év közepéig 4,75 százalékra csökkenhet az alapkamat.

A vártnál alacsonyabb lett a februári infláció. Meglepett az élelmiszerárak alakulása, némi áremelkedésre számítottam, ugyanakkor most változatlanok maradtak az árak − mondta Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Várakozásai szerint idén éves átlagban is elérhető a 3 százalékos cél − ilyen még sose volt. Még egy-két hónapig süllyedhet az árindex, majd az év közepétől nagyobb hullámokkal, de 3 százalék körüli szintre tér vissza. A nagy kérdés, hogy sikerül-e jövőre is a cél közelében tartani az inflációt, vagy miután kifutnak az átmeneti intézkedések, érezhetően felpörög a drágulás − véli Török. Prognózisa szerint a kamatpálya 2013 végére 4,25 százalék körüli szintre juthat, majd a folytatás attól függ, hogy az MNB új vezetése által célzott hitelpiaci fellendítéshez milyen eszközöket vesznek igénybe.

Az elemző szerint a hétfő-keddi forintgyengülés átmeneti jellegű, az árfolyam visszatér a 295-ös kurzushoz. Bár közvetlenül nem bizonyítható, de kizárni sem lehet, hogy a jobb inflációs adat is gyengítette a forintot, hiszen a befektetők még nagyobb eséllyel számíthatnak a további kamatcsökkentésre. A mostani mozgások mögött elsősorban spekulatív pozíciók állnak, ezért sem gondolja Török, hogy tartósan a 300 fölötti régióban marad a forint.