Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A monetáris tanács eddig azzal érvelt, hogy az inflációs folyamatoktól nem kell félni, viszont a gazdaság gyengesége kamatcsökkentéseket indokol − a februári adatok vélhetően csak tovább fogják erősíteni ezt a képet, hiszen elég erős maradhatott a dezinfláció, emelték ki a lapunknak nyilatkozó szakemberek. A kérdés Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője szerint inkább az, hogy hol állhat meg a tanács a csökkentésben.
Egyelőre az elemző nem azt látja, hogy a jelenlegi forintgyengülés miatt a rövid kamatok nagyon emelkedni kezdtek volna. Optimista forgatókönyv esetén elképzelhető, hogy 4−4,5 százalék közé csökken az irányadó ráta év végére, ugyanakkor Magyarországnak még mindig magas a külső adóssága, illetve a devizaadóssága, ami miatt szükség van egy nem elhanyagolható mértékű kamatfelárra, miközben Árokszállási nem várja, hogy tovább tudna csökkenni a kockázati felár (gondolva itt például a továbbra is eléggé kiszámíthatatlan gazdaságpolitikára vagy az európai aggodalmakra).
Érdemes az elemző szerint emellett megemlíteni, hogy bár rövid távon kevesen aggódnak a kormány ártorzító intézkedései miatt, kérdés, a jövőben azok hogyan hatnak az inflációra. Példaként említi az ilyen kockázatokra Gabler Gergely, az Equilor makroelemzője, hogy a dezinflációs tényezőket a tranzakciós illeték és a telefonadó bevezetése ellensúlyozza, hiszen ezek a tételek nagyrészt megjelentek a fogyasztói árakban. Az Equilor meglehetősen pesszimista jövőt fest, szerintük az év egészében átlagosan 3,8 százalékon ragadhat az infláció.
