Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Bár csak szerdán tette le a hivatali esküt Matolcsy György, az MNB új elnöke és Balog Ádám alelnök (így szerdától a monetáris tanács, Pleschinger Gyulával is kiegészülve, kilenc fővel működik), máris komoly találgatások kezdődtek az újfajta monetáris politika néhány elemével kapcsolatban, erre reagálva pedig gyengült a forint. Magyarország élénkíteni szeretné exportját, de nem a gyengébb forinton keresztül − többek között ezt mondta a piacot nyugtató szándékkal Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára a Dow Jonesnak. Szavai szerint a gyengébb forintnak nagy veszélyei vannak, például azokra, akik devizában adósodtak el, vagy az importőrökre, vagy a helyi önkormányzatokra.
Megszólalt tegnap a kormányfő is. Egyelőre nem látni, milyen utat választ Európa, nem lehet biztosan tudni, hogy nő vagy csökken az euróövezeti tagországok száma, ezért nem világos az sem, hogy Magyarország számára a belépés vagy a kivárás jelenti-e a jobb megoldást − mondta Varsóban Orbán Viktor, aki továbbra sem lát 2020 előtt lehetőséget az eurócsatlakozásra. Újságírók előtt a devizatartalékok óvatos kezelésének fontosságát hangsúlyozta, mondván, ez egy kicsi, nyitott gazdaság.
Korábban többször tárgyaltunk pártközi szinten az oroszokkal, így nincs semmi újdonság abban, hogy most én is kiutaztam − mondta tegnap Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a Népszava állítására reagálva, mely szerint a jegybank arra készül, hogy rubelben tartsa a devizahitel egy részét. Rogán erre azt mondta: ostobaság, a megállapodás lényegét \"rosszul fordították le az oroszok a közleményükben\". Szerinte arról tárgyaltak, hogy a magyar−orosz külkereskedelemnek 5 milliárd dolláros passzívuma van. Ezt pillanatnyilag Magyarország dollárban finanszírozza, ami Rogán szerint nem ideális megoldás, ezért tárgyaltak arról, hogy egy swap megállapodást kellene aláírni.
A jogi korlátokat is számba kell venni, ugyanis az ECB-rendszerben alapvetően euróalapú a tartalékképzés, és bár nem vagyunk eurózónatagok, a rubeltartalékolás nem biztos, hogy megengedett − mondta a Napi Gazdaságnak Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Véleménye szerint volna értelme a tartalék növekményét diverzifikálni, de nem a meglévő állományt. A diverzifikáció legfeljebb magasabb kamatbevételt hozhat. Abban volna ráció, ha rubelkötvényeket bocsátana ki Magyarország, ezeket orosz befektetők jegyeznék le és cserébe magyar állampapírokat vennének − véli Suppan. A devizaadósok kimentésére viszont nem kellene elégetni a tartalékot, főleg mert a rászorulók jelentős része nem is biztos, hogy az árfolyamkilengés miatt dőlt be, sőt a forintosított hitelek jelentős része is nem teljesítő lehet, nem beszélve az erkölcsi kockázatról − mondta az elemző. Jobb megoldásnak tartaná, ha az MNB a bankoknak nyújtana olcsó devizaforrást, hogy a piaci, 7 százalék körüli devizakamatok csökkenhessenek,
A bankok hitelezésének előnye, hogy nem apasztja a tartalékot, viszont kockázatosabb, hiszen nem annyira likvid eszközbe helyezné át a devizát a jegybank, emiatt gondolja Réczey Zoltán, a Buda-Cash elemzője, hogy piaci ár alatt devizát juttatni a bankoknak veszélyes. A mintegy 11 ezer milliárd forint értékű devizatartalék valamennyire apasztható, hiszen az érintett 90 napon túli hátralékos állomány 650-700 milliárd forintot tesz ki, ráadásul a háztartások devizakitettsége és a banki céltartalékok csökkentése alapvetően pozitív a kockázati megítélésre. Réczey szerint az lehetne jó megoldás, ha a forintosított hiteleknél a bankoknak csak az éves adósságszolgálaton keletkező különbözetet kellene leírniuk, így ugyanis időben széthúzhatnák a veszteséget.
Napi grafikonok
