Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nehéz a leleplezés, hiszen a korrupció egyik jellegzetes tulajdonsága, hogy az abban részt vevő valamennyi fél ugyanabban érdekelt: ne kerüljön nyilvánosságra tevékenysége − mondja Léderer Sándor, a K-Monitor korrupciófigyelő közhasznú egyesület Közpénzfigyelő Iroda alapítója.
Információszolgáltatásra egyedül leginkább a korrupciós ügyről értesülő tanúkat lehet rábírni, de akik bejelentést tesznek − az angolszász világban ők a whistleblowerek −, azok sok esetben egzisztenciális kockázatot vállalnak, ezért a jól működő rendszer tanúvédelmi mechanizmusokat is tartalmaz. Persze a közérdekű bejelentést tevő személyt nemcsak védeni, hanem ösztönözni is szokták, adott esetben például megállapítható kár elkerülése esetén jutalomban részesülhet. Fontos, hogy csak jó információval kapcsolatos közzétételre ösztönözzön a rendszer, különben vissza lehet vele élni.
A K-Monitor szakértője szerint Magyarországon egyelőre hiányos a whistleblowing intézménye. Bár az előző kormány alatt elfogadták a tisztességes eljárásról szóló törvényt, amelynek keretében bejelentővédelmi rendszer is felállt volna, de az ehhez kapcsolódó hivatalt az akkori államfői vétó miatt nem állították fel. Az eredeti elképzelés szerint a Közbeszerzési Hatóságot bővítették volna ki egy ilyen védelmi rendszerrel, de végül a törvény hatálybalépése ellenére nem alakították ki a megfelelő intézményi hátteret. Léderer szerint így lényegében diszfunkcionális a hazai whistleblowing bejelentővédelem, és nincs tudomása arról, hogy ezen intézményi körülmények között lett volna arra precedens, hogy valaki bejelentésért cserébe védelmet kért volna. Olyan eseteket viszont szép számmal ismerünk, amelyeknél megfelelő védelem hiányában elbocsátottak olyan alkalmazottakat, akik szót emeltek valamilyen visszaélés miatt.
A mostani kormány elfogadott egy korrupcióellenes programot, amelynek részeként újra fogják szabályozni a bejelentők védelmét − mondja Léderer. Várhatóan tavasszal jön ki maga a törvény; most úgy tudni, hogy vegyes megoldást preferál a szabályozó, vagyis lesz belső mechanizmus, de lesz független ellenőrző szerv is. Az államigazgatás megfelelő szintjein integritási megbízottakat fognak kijelölni, akiknek a kompetenciakörébe tartozik majd a bejelentővédelem. Panasztételi lehetőségre emellett az Ombudsmani Hivatalban lesz valószínűleg lehetőség.
