Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az új önkormányzati törvény betartását is kétségbe vonó momentumok szerepelnek a Fővárosi Önkormányzat idei költségvetésében − derül ki a Fővárosi Közgyűlés által első körben elfogadott dokumentumból. A feladatfinanszírozás még csak elvi síkon sem tud megvalósulni, addig, amíg olyan kérdések tisztázatlanok, mint a gyermekétkeztetés ügye. Utóbbi esetében Budapest például csak az alapanyagra ad forrást, a diákok, gyerekek ebédeltetésének gyakorlati megvalósítását már saját hatáskörben kell az önkormányzatoknak megoldaniuk. A kerületek és a főváros közötti feladatfinanszírozás sincsen megfelelően lehatárolva − mondták szakértők. A következő hónapokban az egyik legfontosabb kormányzati feladat, hogy a költségvetési rendeletek ismeretében egyesével megvizsgálják a kötelező önkormányzati feladatokat, összehasonlításuk után pedig döntés szülessen arról, hogy a bajba kerülő önkormányzatokat megilleti-e pótlólagos támogatás − mondta a Napi Gazdaságnak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Ehhez meg kell vizsgálni, hogy van-e az érintett önkormányzatnál \"eltérített bérjuttatási rendelet\", vagy éppen azt, hogy mit tartalmaz a cafeteria szabályzata. A feladatfinanszírozás és a költségvetések összehangolt vizsgálatára a TÖOSZ-elnök négy hónapot javasol (Napi Gazdaság, 2013. március 4.).
A fővárosi költségvetésben külön soron szereplő CET-beruházás is súlyos problémákat vethet fel. Az már biztos, hogy a központot az idén sem nyitják meg, miután 750+250 millió forintból a tetőszerkezet megbontása után újraüvegeztetik az épületet (utóbbi összeg tartalékként szolgál). A visszabontás okát többen is vitatják, ennek ellenére Budapest saját hatáskörben döntött a \"felújításról\".
Eleshetnek a korábbi támogatásoktól a különböző sportintézmények, amelyeket a jövőben egy ernyőszervezet alá fognak integrálni. Korábban a közműcégek vállalták a klubok szponzorációját a társasági adóbevételeik alapján. Tavaly márciusban például a Főgáz jelentette be, hogy egy hosszú távú együttműködés keretében 150 millió forinttal támogatja az FTC futball- és női kosárlabda szakosztályát 2014. december 31-ig (Napi Gazdaság, 2012. március 1.). Ha viszont egyetlen ernyőszervezet alá tartoznak majd a klubok, mindez megkérdőjelezhetővé válik.
Hasonló sors vár a fővárosi színházak csaknem harmadára, amelyek eddig jegyárbevételük 80 százaléka után részesülhettek a nyereséges közműcégek társasági adójából. A nyereséget azonban az idei rezsicsökkentés − szakértők szerint − biztosan felszívja, így nem fogják tudni a korábbihoz hasonlóan indirektíve támogatni a színházakat. A sport-és kulturális intézmények vezetői között tehát erős lobbiharc indulhat meg a közműcégekért, ha egyik fél sem lesz képes elég magánbefektetőt találni, amely biztosítja számukra a túlélést.
