Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Matolcsy György kinevezése nem lepte meg a pénzpiaci elemzőket − elmondásuk szerint a piac beárazta a döntést, ezért nem reagált drasztikusan a forint. Az már közel sem ilyen biztos, hogy Matolcsy kísérletező kedvének nem egy elszálló árfolyam fog határt szabni, ezért minden előrejelzés középtávon a forint fokozatos gyengülésével számol.
A nagy kérdés ezután, hogy mi lesz a forinttal − mondja Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője. Orbán Viktor ugyanis arról is beszélt, hogy 16 különböző eszközt használtak a világ jegybankjai a gazdaság élénkítésére. Ez pedig arra utalhat, hogy valamilyen változás lesz a jegybankban − véli az elemző - , így maradhat a bizonytalanság, és a következő hetekben-hónapokban 300 forint körüli szintre vagy akár e fölé emelkedik az árfolyam.
A jegybank elnöke is csak egy szavazattal rendelkezik a monetáris tanácsban (MT), és a kamatokról, az eszköztár átalakításáról vagy a devizatartalék szintjéről az MT dönt − emelte ki Kondrát Zsolt, az MKB szakembere. Bár az elnök személye fontos a jegybank hitelessége, kommunikációja, presztízse szempontjából, és a monetáris politikai döntésekre is komoly hatása van, de ez a hatás mégiscsak korlátozott, amit jól mutat az elmúlt hét hónap is, amikor az elnök és az alelnökök szavazata ellenében folyt a kamatcsökkentési sorozat. Az MNB Kondrát várakozása szerint aktívabb növekedésösztönző monetáris politikába kezd, de ez kezdetben az elfogadottabb eszközöket jelenti majd (például egy alacsony kamatú, hosszú lejáratú refinanszírozási hitel bevezetését az angol \"funding for lending\" program mintájára). Ezek azonban Kondrát szerint nem hoznak önmagukban érdemi eredményeket − az angol program is döcög −, így az elemző komoly kockázatát látja annak, hogy a külső konjunktúra felfutásának hiányában a jegybank a kockázatosabb eszközök, a túl alacsony kamatszint irányába mozdul el, ami drasztikus leértékelődést okozhat.
Az Equilor elemzői szerint nem az elnök személye a legfontosabb kérdés, hanem az ezt követő monetáris politika; elképzelhetőnek tartják, hogy nem konvencionális eszközökhöz nyúljon az MNB új vezetése, ilyen lehet például az államkötvény-vásárlás az ECB-programok mintájára vagy a kéthetes kötvények korlátozása, illetve kamatuk csökkentése.
