Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az önkormányzati szereplőknek nyújt segítséget a South East Europe programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával megvalósuló RE-SEEties abban, hogy megfelelő eszközök használatával segítsék az erőforrások minél gazdaságosabb felhasználását. A projekt két fő területet céloz: az energiahatékonyságot és a hulladékkezelést. Ennek megfelelően alapvető törekvése a délkelet-európai önkormányzatok integrált döntéshozatali és stratégiai-tervezési kompetenciáinak erősítése a jó gyakorlatok összegyűjtése, tudástárak létrehozása által az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások optimális kiaknázása, valamint a hulladék-újrahasznosítás területén.
A projekt partnere magyar részről Budapest 18. kerülete, Pestszentlőrinc-Pestszentimre. A kerületben az elmúlt időszakban több olyan fejlesztés is megvalósult, ami a hatékonyabb energiafelhasználást segíti, illetve alternatív erőforrásokkal csökkenti a hagyományos energiafelhasználást − derült ki Ughy Attila polgármester szavaiból. A kerület öt intézményénél működnek napelemek, és több mint tucatnyi pályázat van folyamatban, amelyek hasonló célokat szolgálnak, így tovább csökkenhet a hagyományos energiaforrások szerepe. A kerület vezető partnerként vesz részt a projektben, Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes szerint már három nemzetközi konzorcium élén áll. A program teljes költségvetése 2,25 millió euró, ebből 452,13 ezer euró (körülbelül 130 millió forint) az önkormányzat költségvetése. A támogatást 85 százalékban az Európai Regionális Fejlesztési Alap biztosítja, 10 százalék nemzeti társfinanszírozásban és 5 százalék önrésszel valósul meg.
A RE-SEEties nem közvetlenül építésre biztosít forrásokat, hanem a felhasználói szokások megváltozását kívánja elősegíteni úgy, hogy a közösségek megismerhessenek olyan megoldásokat és eszközöket, amelyek a megújult szemlélettel fenntartható, működőképes alternatívákat jelenthetnek számukra. Minden partner város esettanulmány formájában meghatározza, mire kíván hangsúlyt fektetni a stratégiaalkotási folyamat során. Egy úgynevezett végső módszertani eszköztár alapján a partnervárosok esettanulmányaikat konkrét fejlesztési elképzeléseket, ötleteket, terveket tartalmazó helyi szintű stratégiákká és akciótervekké konvertálják, melyek részletes költségvetési terveket és politikai ajánlásokat is magukban foglalnak. A projekt tagjai 8 délkelet-európai régió nem csak uniós tagországbeli partnerei (Polgármesterek Szövetsége kezdeményezés tagjai, illetve potenciális aláírói), olyan városok és régiók, amelyek a tervezésben és stratégiaalkotásban közvetlen szerepet vállalnak.
Jó példát jelenthet a régiónak a következetes stratégiát megvalósító Freiburg, amely 1980-ban már Németország zöld fővárosaként hirdette magát. A \'70-es évek elején a hatóságok még atomerőmű építését tervezték a város környezetében, azonban az erős helyi civil ellenállás, tüntetések hatására lekerült a napirendről. Freiburg volt az első német város, amelyben 1973-ban gyalogos zóna nyílt, bár a döntést nehéz volt a kereskedelmi szférával elfogadtatni Jürgen Hartwig, Freiburg város \"Green City koncepció\" képviselője szerint. A város 1986-ban energiakoncepciót dolgozott ki, a villamos- és kerékpárút-fejlesztés, a tömegközlekedés árának csökkentése mellett a megtakarítási lehetőségek és hatékony technológiák széles körét alkalmazták. Kiemelt szerepet kaptak az épületenergetikai felújítások, a megújuló energiaforrások alkalmazása, de például a zöld tetők kiépítése is hangsúlyos eleme a koncepciónak. Fontos szempont a polgárok bevonása is, akik közintézmények, például a labdarúgó-stadion tetején vásárolhatnak néhány négyzetméter fotovoltaikus telepet. A hetvenes-nyolcvanas években igen sokat fordított az önkormányzat fejlesztésekre, amelyeknek most kezd beérni a gyümölcse − fogalmazott Hartwig.
A következő két-három évtizedben meghatározó lesz a főváros készülő városfejlesztési koncepciója Finta Sándor, Budapest főépítésze szerint. A tervek között a megújuló energiaforrások felhasználásának fokozása, a gyalogos és kerékpáros közlekedés fejlesztése, a városi hősziget-hatás csökkentése vízzel és a zöldterületek növelésével, a Duna-part visszafoglalása vagy éppen a kiürült belvárosi üzletek revitalizációja is szerepel. A főépítész szerint pilóta-projektekre van szükség, amelyek az energetikai hatások mellett a szabályozási, finanszírozási kérdéseket is vizsgálnák. Ma már léteznek módszerek, amelyek mérhető paraméterek mentén határozzák meg, mit jelent zöld városnak lenni, és az egyes zöld projektek megtérülési feltételeit is meg tudják állapítani − közölte Somorjai-Tamássy Zsolt, a Zöldebb Városokért Nonprofit Kft. ügyvezetője, hozzátéve, hogy budapesti fenntarthatósági stratégiát készítenek.
