Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Jelentős változással számolhatnak március 16-tól a szerződések kifizetésének, illetve a tartozások behajtásának szabályaiban a vállalkozások és az állami, önkormányzati szervek. Ekkor lép ugyanis hatályba a parlament által már tárgyalt, elfogadás előtt álló törvény késedelmes fizetésekre vonatkozó része, amelynek átvétele uniós kötelezettsége hazánknak. (A nemzetgazdasági miniszter által benyújtott törvényjavaslat a késedelmes fizetések mellett az építésügyi lánctartozások visszaszorítása érdekében módosít jogszabályokat, valamint létrehozza a Teljesítésigazolási Szakértői Szervet, amely az építmények tervezésével és kivitelezésével összefüggő vitákban működik majd közre, a feladatok teljesítését igazolja; szakvéleményére alapozva a hitelező pert is kezdeményezhet az adóssal szemben − Napi Gazdaság, 2013. február 6. A teljesítésigazolási szervre vonatkozó szabályok július 1-jétől, a perre pedig szeptember 1-jétől hatályosak.)
Az uniós irányelv a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetésekre határoz meg új szabályokat, azokat azonban a magyar kormány valamennyi szerződésből eredő pénztartozásra kiterjeszti. Így a törvény fő szabályként bevezeti a 30 napos fizetési határidőt, módosítja a késedelmi kamat mértékét és kötelezővé teszi az adós számára behajtási költségátalány fizetését. Mindezt nem csak a vállalkozások egymás közti, hanem az állam, az önkormányzatok és a költségvetési szervek vállalkozásokkal kötött szerződéseire is alkalmazni kell. (A legnagyobb adósok \"hagyományosan\" az állam és az önkormányzatok, valamint szervezeteik. A Magyar Államkincstár legfrissebb adatai szerint például a költségvetési intézmények lejárt tartozása idén január végén meghaladta a 62 milliárd forintot − Napi Gazdaság, 2013. február 26.)
Harminc nap a fizetési határidő
A 30 napos fizetési határidő az áru átadásától, a számla kézhezvételétől vagy a teljesítéstől indul. Kivételes esetekben, ha a szerződés jellege vagy sajátossága indokolja, ettől eltérő fizetési határidőben is megállapodhatnak a felek, de az nem lehet több 60 naptári napnál. Az EU 60 napra meghosszabbított határidőt engedélyez szerződéseikben az egészségügyi szolgáltatóknak, valamint az ipari vagy kereskedelmi (áru)szolgáltatási szektorban működő, gazdasági tevékenységet folytató állami társaságoknak. (A 30, illetve 60 napos fizetési határidőket a közbeszerzési eljárások nyomán kötött szerződésekre már 2012. január 1-jétől alkalmazni kell, most ezt kiterjesztik valamennyi szerződésre.)
Késedelmi kamat jár
A fizetési határidő lejártát követő naptól a hitelező késedelmi kamatra jogosult. A késedelmi kamat mértéke a jegybanki alapkamat (jelenleg 5,25 százalék) 8 százalékponttal növelt összege lesz. Eddig Magyarországon az alapkamat plusz 7 százalék volt a késedelmi kamat. (A számítás alapját jelentő referencia-kamatláb − Magyarországon a jegybanki alapkamat − fogalma is némileg módosul, azon a késedelemmel érintett év első felében a január 1-jén érvényes, míg a második félévben a július 1-jén érvényes kamatlábat kell érteni.)
Behajtási költségátalányt kell fizetni
Késedelem esetén az adósnak a pénztartozás és a késedelmi kamat mellett kötelező lesz legalább 40 euró értékű (11,6 ezer forint) behajtási költséget is megfizetni. Ez egy minimum átalányösszeg, amelyen felül a hitelező jogosult az ezt meghaladó behajtási költségét is érvényesíteni az adóssal szemben. A minimumösszeget akkor is meg kell fizetnie az adósnak, ha a késedelmét kimenti, vagy ha a hitelezőnek egyáltalán nem merült fel behajtási költsége. Az átalányt kizáró szerződés semmis, kivéve, ha a kötelezettnek késedelme esetén kötbért kell fizetnie.
A szerződő felek részletfizetésben is megállapodhatnak, akkor a részletfizetés esedékességére, késedelmes teljesítésére vonatkozóan kell az új szabályokat alkalmazni.
A jogszabály a március 16-tól megkötött vagy a tartozásra és késedelmi kamatra vonatkozóan módosított szerződésekre vonatkozik, a korábban létrejöttekre nem. (A tagállamok számára opciós lehetőség volt, hogy a szabályokat felmenő rendszerben, azaz a március közepétől létrejött megállapodásokra alkalmazzák.)
