− A házastársi, illetve az élettársi kapcsolat vagyonjogi problémáit is tárgyalja a jogszabály, milyen szerepet kapnak ebben a közjegyzők?
− A házassági vagyonjogi szerződés nagy szabadságot ad a házasulóknak, illetve a házastársaknak arra, hogy a vagyoni viszonyaikról döntsenek. Viszont az ilyen szerződést kötelező közokiratba, vagy pedig ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalni. (A közokirat olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv, az ügykörén belül, a megszabott alakban állít ki, és teljesen bizonyítja a benne foglaltakat.) További feltétel, hogy a házassági vagyonjogi szerződést be kell vezetni, a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába. A nyilvántartás részleteit majd a Ptk. átmeneti rendelkezéseit tartalmazó törvény − szakzsargonban a Ptké. − tartalmazza. Kaptunk ígéretet arra, hogy a MOKK vezeti majd a nyilvántartást.
A nyilvántartásban egyébként csak a szerződés ténye szerepel, a tartalma nem, így arról harmadik fél nem szerezhet tudomást. Más dolog az, hogy például a bank csak a szerződés tartalmának az ismeretében ad hitelt. Például ha a férj akar hitelt felvenni, elvileg a feleség a maga vagyonával nem felel azért. Viszont a bank előírhatja azt, hogy mindketten legyenek adósok.
A jogszabály kötelmi jogi, hatodik könyve szól az élettársi vagyonjogi szerződésről. Ez az élettársi együttélés idejére szól, és ezt is közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Ebben a szerződésben az élettársak bármilyen olyan vagyonjogi rendelkezést kiköthetnek, amely a házastársak között érvényesülhet. A nyilvántartásra a házassági vagyonjogi szerződések nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseket kell − megfelelően − alkalmazni.
A törvény nyolc könyvre oszlik. Ebből az első és az utolsó technikai jellegű, a bevezető, illetve a záró rendelkezéseket tartalmazza. A közbülső hat könyv címei: Az ember, mint jogalany; A jogi személy; Családjog; Dologi Jog; Kötelmi jog; Öröklési jog.
Az egyes könyvek részekre, azok címekre, majd a címek fejezetekre oszlanak. Minden könyvben külön kezdődik a paragrafusok számozása.
Sok részlet − például az, hogy ki mit regisztrál vagy tart nyílván − majd a Ptk.-t életbe léptető törvény tartalmazza. Ebben is nyilván szerepet kapnak a közjegyzők.
− A lakáshasználatot miként rendezi az új Ptk.?
− Új eleme a Ptk.-nak a lakáshasználat előzetes rendezése. Ebben a házasulók vagy a házastársak a házasság felbontása esetére − előzetesen − rendezik a lakáshasználatot. Ezt a szerződést is közokiratba vagy pedig ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni, így itt is szerepet kaphatnak a közjegyzők. Az élettársak lakáshasználati szerződése az életközösség megszakadása utáni időre rendezi a lakáshasználatot, és ugyanúgy közokiratba vagy pedig ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni, mint a házastársak lakáshasználati szerződését.
− Miként változtak a szerződési biztosítékok?
− A szerződési biztosítékokat a jelzálogra, a kézizálogra és az óvadékra szűkíti az új Ptk. Így megszűnik a vagyont terhelő zálogjog. Ezt lehetett telepíteni például az állatállományra vagy egy cég készleteire. A nagyobb összegű hiteleknél pedig a társaság teljes vagyonára zálogjog került. Miután ez megszűnik, korlátozódik a hitelezés is. Zálogjogot csak zálogszerződéssel lehet alapítani, és a megfelelő nyilvántartásba be kell jegyezni − mondja a jogszabály. Később hitelbiztosítéki nyilvántartásnak nevezi az ingó zálogtárgyak nyilvántartását, és egy külön fejezetet szentel neki.
Ez egy internetes nyilvántartás lesz, amely a zálogkötelezett személyéhez kapcsolva tartalmazza az ingó dolgokon alapított zálogjogot, és azt bárki ingyen megtekintheti. A feltöltés formanyomtatványon történik, a nyilatkozat tartalmi vizsgálata nélkül. Ha a feltöltést a zálogjogosult végzi, akkor a zálogkötelezettnek ehhez − szintén elektronikus formában − hozzá kell járulnia. A zálogkötelezett a feltöltésről elektronikus úton kap értesítést. A bejegyzés tartalmazza a zálogkötelezett és -jogosult személyi adatait, továbbá a zálogtárgy körülírását is. A törlést a zálogjogosult önállóan is megteheti, míg a zálogkötelezettnek meg kell szereznie a jogosult hozzájárulását.
Ugyancsak a hitelbiztosítéki nyilvántartásba kell bejegyezni az ingó dologra vonatkozó tulajdonjog-fenntartást is.
A jogszabályba bekerült több olyan szerződéstípus, amely a piacgazdaság kiépítésével nyert polgárjogot Magyarországon. Ezek közül a faktoringot és a pénzügyi lízinget is érinti a szóban forgó nyilvántartás. Így a faktor köteles a faktorálás tényét és az adós személyét bejegyeztetni a hitelbiztosítéki nyilvántartásba. Az ingó lízingtárgyat − vagy a lízingbe adott jogot − a lízingbe vevő személyével együtt pedig a lízingbe adó köteles bejegyeztetni.
− A MOKK vezeti majd a hitelbiztosítéki nyilvántartást?
− Erre kaptunk egy halvány ígéretet, de mint említettem, a részleteket majd a Ptké. tartalmazza.
− Mi lesz a sorsa a jelenleg a MOKK által vezetett ingó dolgokat és a vagyont terhelő zálogjog-nyilvántartásnak?
− A fokozatos kivezetéssel ez nyilván megszűnik.
A munka 1998-ban kezdődött újra, kormányhatározattal. A határozat szerint a rekodifikáció célja \"egy korszerű, a nemzetközi gyakorlatnak és elvárásoknak is megfelelő Polgári törvénykönyv megalkotása, amely a gazdaság alkotmányaként, a civilisztika alaptörvénye lesz\". A rekodifikációt a kormány által megbízott Polgári Jogi Kodifikációs Főbizottság, illetve a Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztőbizottság irányította. Mindkettő elnöke 1999 májusáig − alkotmánybíróvá választásáig − Harmathy Attila volt, ezt követően Vékás Lajos töltötte be e tisztségeket.
A szerkesztőbizottság 2002-ben közzétette az új Polgári törvénykönyv koncepcióját, majd 2003-ban annak − a beérkezett észrevételek alapján − az átdolgozott változatát is nyilvánosságra hozta. Vékás Lajos professzor irányítása alatt − részben a szerkesztőbizottság egyes tagjainak, részben más szakértőknek a közreműködésével − készült el a 2006-ban közzétett, ún. szerkesztőbizottsági tervezet átdolgozott változata. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2007-ben magához vonta az első tervezet átdolgozásának feladatát.
A kormány 2008. május 28-án fogadta el az új Ptk. tervezetének az Országgyűléshez benyújtandó változatát. A zárószavazásra és az új Ptk. parlament általi elfogadására csak 2009. szeptember 21-én került sor. Az új kódex 2010. május 1-jén, ötven évvel a hatályos Polgári törvénykönyv hatálybalépését követően lépett volna hatályba, bár egyes részek esetében a hatálybalépésre csak 2011 januárjától, illetve 2015 januárjától került volna sor. Sólyom László köztársasági elnök azonban nem írta alá a törvényt, hanem 2009 októberében − megfontolásra − visszaküldte az Országgyűlésnek.
Az Országgyűlés 2009. december 14-i ülésnapján fogadta el először a Polgári törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló törvényt. Az Alkotmánybíróság ezt − a kellő felkészülési idő hiányára és a jogbiztonság ebből fakadó súlyos sérelmére hivatkozva − alkotmányellenesnek találta és ezért megsemmisítette. Az új kormány 2010-ben visszavonta az új Ptk.-t. Ezt követően felhatalmazta a Vékás Lajos vezette Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztőbizottságot az új Polgári törvénykönyv tervezetének elkészítésére. A szerkesztőbizottság 2011 decemberében átadta a minisztériumnak a bizottság szakmai szövegtervezetét.
− A jognyilatkozatokkal kapcsolatosan mi a közjegyző szerepe?
− Az új Ptk.-nak a kötelmi jogról szóló hatodik könyve szól a jognyilatkozatokról. Az írni nem tudó személy jognyilatkozatán annak kézjegyét bíróság vagy közjegyző hitelesíti, illetve ügyvéd is ellenjegyezheti azt.
− A végrendeletnél miképpen működnek közre a közjegyzők?
− Az öröklési jogi könyv tartalmazza a végrendelet fajtáit, amely lehet közvégrendelet, írásbeli magánvégrendelet, továbbá − kivételesen − szóbeli végrendelet is. Közvégrendeletet közjegyző előtt lehet tenni; ez akkor érvényes, ha alakilag megfelel a közjegyzői okiratokra vonatkozó szabályoknak. Egyszerű, az örökhagyó által írt végrendelet esetén, aki az örökségből nem vagy a vártnál kisebb mértékben részesül, és kételyei vannak az örökhagyó beszámíthatóságával vagy például szabad akaratával kapcsolatban, az felszólalhat a hagyatéki eljárásban. Ilyenkor a többet kapott örökösnek kell bizonyítania azt, hogy a végrendelet jogszerűen született. Ha közvégrendeletet készít az örökhagyó, akkor a kifogást emelőnek kell bizonyítania, hogy jogi problémák vannak a végrendelettel. Az új törvény kizárólag a közjegyzők feladatává teszi a közvégrendelet elkészítését, most még bíróság előtt is lehet ilyet készíteni.
