Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Európai Bizottság (EB) 3,4 százalékos idei áht-hiány-várakozására a romló növekedési kilátások miatt lehetett számítani. Most a nagy kérdés az, hogy mit lép a kormány − vélik a lapunk által megkérdezett piaci elemzők, akik szerint − és a kabinet első reakciói erre is utalnak − Budapest megvárja a 2013. első negyedéves növekedési számokat és csak azután nyúlhat a költségvetéshez. Egyértelmű Brüsszel üzenete: így nem kerülünk ki a túlzottdeficit-eljárásból (edp), csak ha pótlólagos intézkedések lesznek − állapította meg Réczey Zoltán, a Buda-Cash közgazdásza. Véleménye szerint a kivárás nem túl jó stratégia. Úgy látja, hogy a hiánypálya tartásához idén legalább 0,5 százalékos növekedés kellene, ehhez képest az EB 0,1 százalékos visszaesést vár. Az újabb kiigazítást legkésőbb májusban jelentheti be a kabinet − mondta az elemző, aki szerint egyértelmű, hogy már bármi áron, de ki akarnak kerülni az edp-ből. Sok múlik azon, milyen szerkezetű kiigazítással élhet a kormány a választások előtti utolsó fél évben, és erre hogyan reagál Brüsszel. Valószínűleg megint nem nyúlnak érdemben a kiadási oldalhoz, hanem a \"szokásos\" bevételi elemeket mozgatják és azt kommunikálják a választók felé, hogy nincs megszorítás.
Az EB előrejelzését elég szigorúnak tartja Nyeste Orsolya, az Erste elemzője, különösen annak fényében, hogy a a GDP-arányos tavalyi áht-hiányt mindössze 2,4 százalékon állapította meg a jelentés. Bár az Ersténél készült előrejelzés szerint is elcsúszás lehet a 2,7 százalékos idei célhoz képest, de Nyeste várakozása szerint összejöhet a 3 százalék. Mindez azt jelenti, hogy az áprilisi konvergenciaprogramban a korábban várt 100-150 milliárd forintos kiigazítás helyett akár jóval nagyobb csomag jöhet. A magyar kormány biztosan figyelembe veszi a mostani bizottsági előrejelzést. A tavalyi hiány ugyanis jól alakult, és ha sikerül egy hiteles programot letenni az asztalra tavasszal, ami 2014-ben is 3 százalék alatti hiányt eredményez, akkor már nagyon nehezen tudna a bizottság érvelni amellett, hogy az ország maradjon az edp hatálya alatt.
Várható volt, hogy az EB emeli a hiányprognózist, már csak azért is, mert ezt a nyomásgyakorló eszközt nem szívesen engedi ki a kezéből − véli Gabler Gergely, az Equilor szenior elemzője. A prognoszta szerint nincs nagy jelentősége annak, hogy az áprilisi konvergenciajelentésig minden valószínűség szerint csere lesz az NGM élén, mivel a politikai nyomás a választások közeledtével olyan nagy, hogy valószínűtlen, hogy hozzányúljanak a kiadási oldalhoz. Ő is úgy látja, hogy a bevételi elemek közül a tranzakciós illeték jelenlegi 0,3 százalékos adókulcsát módosíthatja a kormány például 0,5 százalékra, ám önmagában ez kevés lesz.
