Tavalyhoz hasonlóan ismét széles lyuk tátong Esztergom város büdzsétervezetében. Az idei mintegy hárommilliárd forint bevétellel 4,2 milliárd forint kiadás áll szemben. A csődveszéllyel fenyegető deficitet a település továbbra is maga előtt görgeti. A városvezetés a bevételt elsősorban a helyi iparűzési adóból reméli, ez nagyjából 3 milliárd forint, a többi önkormányzathoz hasonlóan azonban Esztergomnak is le kell mondania a gépjárműadó 60 százalékáról, a szabálysértési bírságról, amelyeket most már a járási hivatalok szednek be.
Az ingatlaneladásokból szintén alig csordogál némi pénz a városkasszába, mert az adósság-visszafizetés miatt a jelzáloggal terhelt ingatlanok esetében csupán a nettó vételár 15 százaléka marad az önkormányzatnál. Állami normatívában az önkormányzat a város számláját terhelő inkasszó fenntartásáig nem is reménykedhet.
A kiadási oldalon az intézmények előző évi működési költségei nem emelkedhetnek, viszont a gyermekétkeztetés, mint új kötelezően ellátandó feladat, jelentős összegeket emészt fel. A legnagyobb tétel a tavalyról áthúzódó több mint 600 millió forint állami inkasszó, illetve az adósságrendezésben megítélt 1 milliárdos kötelezettség, illetve számottevő a ki nem fizetett számlák több mint 300 milliós összege, a hitelek kamatterhei pedig 2013-ban várhatóan meghaladják a 600 millió forintot.
Esztergomban a \"szakmailag megalapozatlan\" adósságrendezési egyezség és az állam által kirótt \"büntetés\" okozza a legsúlyosabb gondot − mondta a Napi Gazdaságnak Tétényi Éva polgármester. A hosszú évek alatt felgyülemlett 26 milliárdos adósságállomány 100 százalékos kielégítése, pénzügyi kifizetési terv és hosszú távú stratégia nélküli lezárása előrevetítette a büdzsé ellehetetlenülését. Megoldás a fennmaradó adósságok újratárgyalása, a kifizetések átütemezése lehet − tette hozzá a városvezető. Az állam által elvont több mint 1,1 milliárdos intézményműködtetési összeg jóváírásával lélegzetvételhez jutna Esztergom, erre más város esetében volt már példa.
Az állami adósságkonszolidáció 2014-ben a hitelek kamatainak csökkentését eredményezheti, ez akár 200-300 milliós megtakarítást is jelenthetne jövőre. A városvezetés úgy véli, addig is idén a beruházások helyett a tervezésre kellene a nagyobb hangsúlyt helyezni, és a több száz milliós saját erőt igénylő, már elkezdett beruházásokat csökkentett műszaki tartalommal kellene lezárni (például az ipari park kamionmosója, turisztikai desztinációs központ. Ebből 400 millió körüli azonnali megtakarítás lenne elérhető.) Azonnali megoldás hiányában a közszolgáltatások színvonalának további romlása várható. Esztergomban két éve nincs kátyúzás, a közterületeket önkéntesek és közmunkások tartják rendben, megszűnt a helyi járat, tavaly rövid időre még a közvilágítást is kikapcsolták, télen az utak síkosságmentesítésével akadtak problémák.
