Az utas tengerre néző görögországi apartmant vásárolt két személyre, 10 napra, 98 ezer forintért a magyar utazási irodától. A helyszínen a szobák előtti folyosó és a jobb oldali lépcsőfeljáró között egy olyan bejárati dupla ajtó helyezkedett el, amelynél az első ajtó tömör fából, a második pedig átlátszó üvegből készült. Az utas egyik nap a lépcsőfeljáróhoz indult. A bejáratnál a tömör tolóajtó nyitott állapotban volt, az üvegajtó viszont be volt húzva. A félhomályban lévő folyosón az utas az üvegajtót nem vette észre, és azon óvatlanul áthaladt. Az üvegajtó szilánkokra tört, ő pedig jelentős sérüléseket szenvedett.
Emiatt az utas 430 ezer forint vagyoni és 3 millió forint nem vagyoni kártérítést, valamint − a csökkent munkaképessége miatt − havi 8999 forint járadék megfizetését kérte az utazási irodától. Ezt az iroda vitatta, így bíróságra került az ügy. Az elsőfokú bíróság 3 274 174 forint kártérítésre, valamint havi 7200 forint járadék megfizetésére kötelezte az utazási irodát. A másodfokú bíróság a vagyoni kár összegét 333 718 forintban, míg a nem vagyoni kárt 3 millió forintban határozta meg azzal, hogy az utasnak emellett rendszeresen havi 9 ezer forint kiadása is felmerül, amit járadékként kell fizetnie az irodának. A másodfokú bíróság úgy vélte, hogy az utas 20 százalékban, míg az utazási iroda 80 százalékban felel a kárért.
A Kúriától az iroda kért felülvizsgálatot, de nem járt sikerrel. A legfőbb bírói fórum kifejtette, hogy az utazási iroda a közreműködőért − a görög partneréért − ugyanúgy felel, mint a maga tevékenységéért. Miután az üvegajtó nem volt jelölve, a keletkezett kárért helyt kell állnia.
